Írolvasgondol

Göbölyös N. László blogja

Az egyenlőtlenségtől a társadalmi vendettáig

egyenlotlenseg.jpg

A három nővér nincsen jól. A Szabadságot még mindig túl sok országban vetik el, a Testvériség minnden olyan országban, ahol menekültek, migránsok érkeznek, súlyos nehézségekbe ütközik, de talán a legrosszabb helyzetben az Egyenlőség van.

„A jövedelem és a gazdaság közötti egyenlőtlenség úgy terjed, mint egy ragály és gazdasági, társadalmi, politikai bajokat okoz mindenhol. Globális jelenség, amely érinti mind a nyugati, mind a fejlődő országokat. A gazdagok és a szegények közötti távolság egyre nagyobb és ez azzal a kockázattal jár, hogy külön világok keletkeznek, amelyek nem bíznak egymásban, sőt, gyűlölik egymást” – hívja fel a figyelmet Leopoldo Fabiani olasz közgazdász a L’Espresso című hetilapban.

A politikusok eddig, úgy tűnik, nem fordítottak erre figyelmet. Az egyetlen ember, aki a témát kampánya középpontjába helyezte, az amerikai demokrata Bernie Sander: „A leggazdagabb amerikaiak 0,1%-ánál akkora gazdaság halmozódott fel, amennyi a lakosság 90%-ánál. Igazság ez?” – szögezte a kérdést választóinak, akiknél akkora sikert aratott ezzel, hogy immár Hillary Clinton is követi példáját.

Ennél pontosabb adatokkal szolgál Joseph Stiglitz Nobel-emlékdíjas amerikai közgazdász is tavaly megjelent The Great Divide (A nagy szakadék) című könyvében: „Az amerikaiak 1%-a viszi haza minden évben a nemzeti jövedelem csaknem egynegyedét. Nem a jövedelem, hanem a gazdagság tekintetében ennél az 1%-nál van a 40%. Húsz évvel ezelőtt ez az arány még 12-33% volt. Az utóbbi évtizedek növekedéséből azok profitáltak, akik a csúcson vannak.”

Lehet ezt társadalmi kérdésként is megközelíteni. Olyan hatalmas egyenlőtlenségnek, amely etikailag elfogadhatatlan. De ennek az egyenlőtlenségnek komoly kihatásai vannak a gazdaságra is, mert, mint Stiglitz rámutat, „amikor a pénz nagyon fönt koncentrálódik, a kereslet kezd csökkenni.” Más szóval, az „igazságtalan” gazdaságok nem nagyon növekednek.  Közgazdászok évtizedekig azt állították, hogy ilyen probléma nem létezik. A „lecsöpögés” elmélete alapján a magasan lévők gazdasága „ráragadt” az alattuk lévő rétegekre is, ennek mindenki érezheti jótékony hatását. Ezért nem szükséges beavatkozni a piac spontán működésébe, a dolgok maguktól is a helyükre kerülnek. Ma már nyilvánvaló, hogy nem így van. Még az olyan, hagyományosan liberális intézmények is, mint a Nemzetközi Valutaalap, vagy a Gazdasági, Fejlesztési és Együttműködési Szervezet (OECD) úgy tekinti, hogy az egyenlőtlenség fenyegeti a gazdaság növekedését és valami megoldást sürgetnek.

Egy másik kérdés: Kína, Brazília, India látványos fejlődése vajon csökkentette-e a világban az egyenlőtlenséget? Branco Milanovic, a Világbank közgazdásza, aki évek óta tanulmányozza a szegénységet és az egyenlőtlenséget, legújabb könyvében, a Global inequality-ben (Globális egyenlőtlenség) így ír: „A globalizációval a különbségek gazdag és szegény országok között kétségtelenül csökkentek, de csak akkor, ha a jövedelem-átlagokat nézzük. Az egyes országokon belül azonban az egyenlőtlenség nőtt. Ilyen ütemben visszatérhetünk a 19. századba, amikor a legnagyobb egyenlőtlenségek a gazdag és a szegény angolok, a gazdag és a szegény oroszok, vagy a gazdag és szegény kínaiak között voltak. Ismerős helyzet azok előtt, akik Marxot olvassák.”

Olaszországban a gazdasági egyenlőtlenség nemzetközi összehasonlításban nagyon magas és évek óta növekszik. A lakosság 1%-a részesül a nemzeti jövedelem 10%-ában. A 80-as években ez 6,5 % volt. Maurizio Franzini, a gazdaságpolitika professzora szerint ezen változtatni kell, mert sok negatív haása van. Ezek között a legjelentősebb az, amelyet a társadalmi mobilitásra gyakorol. „Aki szegény, annak nagyobb az esélye arra, hogy szegény maradjon, mint a múltban, de a szociális minőség minden mutatója romlik. Van, aki összefüggést lát az egyenlőtlenség és a korrupció között is” -  mondja.  Azokban az országokban pedig, ahol nagy a jövedelmek közti különbség, a betegségek, a bűnözés, a kábítószerezés mellett az egyre romló iskolai eredmények is jellemzőek – mutatott rá Richard Wilkinson és Kate Pickett a ma már alapműként emlegetett könyvükben, a The Spirit Level-ben (A szellem szintje).

„Különösen türhetetlennek tartom – nyilatkozta a lapnak Chiara Saraceno szociológus – az egyenlőtlenséget, amely a gyermekeket sújtja. Étkezés, iskola, lakás, minden téren hátrányban vannak a szerencsésebb társaikhoz viszonyítva. A nemzetközi tesztek szerint két év ismereti hátrányban vannak a legszegényebbek. Szükség lenne Olaszországban, a szegényebb zónákban például egész napos iskolákra, amelyekből jelenleg az ország északi részében több működik.”  

Hogyan kezdődött? „Az utóbbi 20 évben volt egy osztályharc, amit mi nyerünk meg” – hangzott az amerikai  multimilliárdos Warren Buffett híres mondata. Egy bizonyos ponton döntés született arról, hogy ahelyett, hogy azokat juttassák több jövedelemhez, akiknek kevés van, a gazdagoknak kellett több pénzt adni – bontják ki a szakértők a fenti mondatot. Ehhez két alapvető mechanizmus kellett: a pénzpiacok és a munkaerőpiac deregularizációja. A mai egyenlőtlenség oka nagyrészben a pénzügyi rendszer manipulálása – állítja Stiglitz, akit megbotránkoztat azoknak a nagy beruházóknak és menedzsereknek, beleértve a 2008-as nagy válság felelőseinek is a hatalmas fizetése és jutalmazása. Másrészről a „rugalmas és meghatározott időre szóló” szerződési formák elterjedése miatt megszületett a „dolgozó szegény”-jelenség. („working poors”). Ma ahhoz, hogy valaki szegény legyen, nem kell feltétlenül munkanélkülinek lennie.

Thomas Piketty A 21. század tőkéje (Capital In The 21.st Century) című, nagy sikerű könyvében azt írja, hogy az egyenlőtlenség növekedése a kapitalizmus természetéből  fakad, ez alól csak a II. világháborút követő 30 év volt kivétel. Stiglitz sok más mellett ezzel sem ért egyet: „Az egyenlőtlenség politikai választás, amely annak köszönhető, hogy aki parancsol, az az 1% tagja.” Ez azonban rövidlátó választás Martins Gilens és Benjamin Page amerikai politológusok szerint. „Az érzés, hogy az ember olyan partiban vesz részt, amelyben cinkelt kártyákkal játszanak, lazítják azokat a kapcsolatokat, amelyek egyben tartják a nemzetet és máris jelentkezik az establishmenttel szemben a lázadás, a politikától való elfordulás és az olyan populisták felemelkedése, mint Donald Trump”.

„Az okok az együttmaradásra, a szabályok betartására csökkennek és akkor felülkerekedik a harag, a társadalmi vendetta iránti vágy, a bizalomvesztés. Gondoljunk azoknak a szülőknek a frusztráltságára, akik áldozatokat hoznak gyerekeik taníttatásáért és nem kapnak munkát, míg a gazdagabb családok gyerekei minden probléma nélkül el tudnak helyezkedni” – tette hozzá Saraceno.

 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Írolvasgondol

Érdekességek a nagyvilágból, élmények és vélemények közvetlen és tágabb környezetemből, szépírói, műfordítói munkáim

Címkék

18+ (12) 19.század (4) 1968 (16) 60-as évek (5) Afrika (12) afro-amerikaiak (3) agy (22) agykutatás (3) Albert Einstein (4) Alfred Hitchcock (5) állatvilág (56) álom (11) alvás (9) Amazonas (4) Amerika (4) anatómia (3) Anglia (30) Antarktisz (5) antiszemitizmus (4) antropológia (10) árverés (7) ASL (3) Auschwitz (3) Ausztrália (10) Ausztria (10) autó (6) autóipar (4) Ázsia (4) balkezesség (5) Barcelona (3) Beatles (16) béke (5) Belgium (8) best-seller (3) beszéd (6) betegség (5) Bill Gates (5) biológia (60) biztonság (6) blog (16) blues (3) Bob Dylan (3) boksz (3) boldogság (8) botanika (3) Brazília (7) Brexit (5) bűnözés (6) bűnügy (42) cetfélék (3) Charlie Chaplin (3) Chile (4) ChristianK (19) CIA (3) Claude Monet (3) család (16) Csendes-óceán (6) csillagászat (36) csokoládé (4) Dánia (8) David Bowie (3) Déli-sark (3) demokrácia (6) depresszió (9) digitális (5) digitalizáció (3) diktatúra (5) dinoszauruszok (4) diszkrimináció (5) divat (30) Djabe (10) DNS (10) dohányzás (3) dokumentum (3) dokumentumfilm (8) Donald Trump (8) drog (5) Egészég (6) Egészség (16) egészség (90) egyház (12) Egyiptom (22) elektronika (5) élelmezés (6) élelmiszer (4) Élet (3) élet (41) életkor (3) életminőség (3) életmód (154) Életmód (19) életrajz (5) ellenkultúra (3) elnökválasztás (4) élővilág (13) ember (8) emberiség (3) embrió (4) emlékezet (4) ENSZ (4) építészet (16) erdő (5) erkölcs (6) erőszak (5) erotika (6) érzelem (5) érzelmek (4) Északi-sark (3) Etiópia (3) étrend (5) EU (3) Európa (22) évforduló (55) evolúció (5) Facebook (8) fák (11) farkas (3) fasizmus (7) Federico Fellini (4) fegyver (3) fegyverek (3) felfedezés (3) felmelegedés (4) felmérés (6) fenntarthatóság (12) fenntartható fejlődés (3) fény (5) Ferenc pápa (5) férfi (4) festészet (12) fiatalok (7) Film (8) film (35) filoszemitizmus (8) filozófia (14) Finnország (11) Firenze (3) fizika (9) Föld (22) földönkívüliek (6) Földrajz (4) földrajz (7) földrengés (5) földtörténet (4) forradalom (3) fotó (12) Fotó (3) fotográfia (4) Fotográfia (3) Franciaország (171) Frank Zappa (4) függőség (5) Fukusima (3) futball (9) gasztró (3) gasztronómia (30) gazdaság (18) genetika (12) geológia (32) George Orwell (4) globális felmelegedés (12) globalizáció (3) Göbölyös N. László (55) gondolkodom (28) Gondolkodom (5) Google (6) Görögország (6) gravitáció (3) gyász (3) gyerekek (3) gyermek (3) gyermekek (15) gyilkosság (12) gyógyítás (8) háború (20) hacker (3) hagyomány (8) haj (3) hajózás (6) halál (15) halálozás (8) hang (6) hatalom (3) házasság (5) hidegháború (5) Himalája (4) hippik (3) híresség (10) hit (4) Hitler (5) Hold (13) Hollandia (31) Hollywood (8) Holokauszt (5) holokauszt (16) home office (3) Homo Sapiens (3) horror (14) hurrikánok (3) hús (3) I.világháború (9) idegenforgalom (5) idő (4) időskor (3) II.világháború (24) impresszionizmus (3) India (13) Indonézia (4) informatika (11) intelligencia (8) internet (25) ipar (12) Irak (4) irodalom (127) Irodalom (15) iskola (6) iszlám (7) iszlám állam (3) Itália (5) Izland (5) Izrael (28) Japán (26) járvány (6) jazz (6) jégkorszak (3) Jeruzsálem (3) Jimi Hendrix (4) jog (8) John F. Kennedy (5) John Lennon (6) jövő (10) Kanada (23) Karácsony (3) karantén (3) katasztrófa (15) katolicizmus (3) kávé (3) képzőművészet (35) kereskedelem (3) kereszténység (4) kiállítás (7) Kína (19) királyság (3) klíma (15) klimaváltozás (3) klímaváltozás (28) kollázsregény (11) költészet (13) Kolumbia (5) kommunikáció (6) kommunizmus (5) könyezetvédelem (3) könyv (14) környezet (4) környezetvédelem (163) koronavírus (6) középkor (9) közlekedés (23) közösség (7) közösségi háló (5) közösségi média (10) krimi (6) krokodil (3) Kuba (3) kultúra (15) Kultúrtörténet (3) kultúrtörténet (56) kulturtörténet (11) kutatás (15) kutya (12) látás (3) Led Zeppelin (4) légszennyezés (6) lélektan (9) Lengyelország (9) Leonardo Da Vinci (3) Leonard Cohen (6) levegő (4) levelezés (3) (3) London (7) macska (4) Madagaszkár (3) madarak (6) maffia (13) mágneses tér (3) Magyarország (81) Marcello Mastroianni (4) marihuána (4) Marilyn Monroe (3) Marokkó (3) Mars (7) matematika (6) média (66) meditáció (3) medve (3) megújuló energiák (5) memoár (3) menekültek (3) mese (7) mesterséges intelligencia (33) meteorológia (8) Mexikó (14) mezőgazdaság (7) Michelangelo (4) migráció (3) migránsok (3) Milánó (4) mítosz (5) mobiltelefon (3) molekulák (3) mozgás (5) mozi (183) műanyag (6) műemlék (5) Muhammad Ali (5) múlt (4) munka (19) munkahely (7) művészet (22) múzeum (3) nacionalizmus (3) nácizmus (26) Nagy-Britannia (134) Nap (6) Napóleon (5) NASA (15) neandervölgyi (7) Neil Young (6) nemek (3) Németország (43) népesség (3) nevelés (23) New York (10) (8) Nobel-díj (5) nők (23) Norvégia (12) növények (3) nukleáris (6) nyelv (8) óceánok (9) ókor (35) ökorendszer (3) okostelefon (4) oktatás (12) Olaszország (218) olvasás (5) on-line (3) Orhan Pamuk (3) Oroszország (26) orvostudomány (34) Oscar Wilde (3) őskor (14) őslénytan (15) összeesküvés-elmélet (3) őstörténet (11) Pablo Picasso (3) Párizs (5) párkapcsolat (17) Parkinson-kór (3) Peru (7) Pier Paolo Pasolini (3) pihenés (3) Pink Floyd (4) piramisok (5) pók (4) polgárjogi mozgalom (3) politika (42) Pompei (5) pop (3) Portugália (5) pszichiátria (5) pszichológia (74) punk (3) rabszolgaság (3) rasszizmus (5) reciklálás (5) régészet (99) rejtély (3) reklám (4) relaxáció (4) remake (3) reneszánsz (11) repülés (5) robot (8) rock (68) Rock (38) Rocky (3) Rolling Stones (4) Róma (10) Római Birodalom (16) Románia (3) sajtó (3) sakk (3) sci-fi (9) Shakespeare (7) Skócia (6) soul (3) Spanyolország (32) spirituális (12) sport (25) Stanley Kubrick (5) Steven Spielberg (3) Steve Hackett (3) Steve Jobs (3) stressz (7) Svájc (11) Svédország (24) Sylvester Stallone (3) szabadidő (3) Szardínia (3) Szaúd-Arábia (3) szegénység (3) szelfi (4) szem (4) személyiség (4) szennyezés (4) szerelem (13) szex (16) szexualitás (3) Szibéria (3) Szicília (4) Sziliciumvölgy (3) színház (19) szocio (33) szorongás (3) Szovjetunió (8) Sztálin (3) sztárok (4) sztárvilág (3) születésnap (4) szürreális (6) szürrealizmus (3) találmány (5) tánc (3) tanulás (4) táplálkozás (13) Társadalom (31) társadalom (183) technika (62) technológia (23) Tejút (3) temetkezés (3) tenger (3) tengerek (5) természet (51) természetvédelem (7) terrorizmus (21) tetoválás (3) Titanic (5) titkos szolgálat (3) tizenévesek (3) Törökország (6) történelem (383) tudomány (331) turizmus (10) tv (4) UFO (5) Új-Zéland (10) Ukrajna (3) UNESCO (3) univerzum (9) urbanizáció (19) űrkutatás (34) USA (452) utazás (11) üzlet (6) válás (3) vallás (25) Van Gogh (4) várandósság (3) Vatikán (9) vélemény (5) Velence (6) vendéglátás (7) videójáték (3) Vietnam (11) világegyetem (3) világörökség (4) világpoézis (8) víz (9) Vörös Brigádok (4) vulkán (5) vulkánok (4) Wales (3) Woody Allen (4) world music (3) Yellowstone (3) zene (29) Zene (145) zsidóság (20) Címkefelhő

Friss topikok

Facebook oldaldoboz

süti beállítások módosítása