Van egy olasz mondás, mely szerint „babra esni” (cadere a fagiolo) azt jelenti, hogy valaki vagy valami jókor jött. Nem véletlenül esett a választás a babra, amely az egyik legismertebb és legelterjedtebb zöldség világszerte. És mint ilyen, fontos eleme lehet a világ számos övezetét sújtó éhinséget.

Az ENSZ Világélelmezési Szervezete, a Fao a zöldségek évének nevezte el 2016-ot, mivel ezek jelentős mértékben csökkenthetik nemcsak milliók alultápláltságát, hanem a környezeti ártalmakat is és hozzájárulnak az egészség javításához is. Nem véletlen, hogy a nemzetközi szervezet a „fenntartható jövő tápláló magjainak” nevezi a zöldségeket.

Ma a nyugati világban túlságosan sok húst fogyasztanak (évente fejenként 125 kg-ot az Egyesült Államokban és 90-et Európában). Az állatok rengeteg, sok esetben génmódosított takarmányt esznek és ráadásul szűk helyen tartják őket, amitől stresszesek lesznek és ezt antibiotikummal kúrálják. Mindezek a káros fizikai és lelki mellékhatások bekerülnek a fogyasztók szervezetébe is. Nem beszélve arról, hogy minden kg marhahús kitermeléséhez kb. 15 ezer liter vízre van szükség, miközben a világ számos régiója súlyos vízhiánnyal küzd.

Lehet-e megoldás az alultápláltak húsfogyasztásának egyszerű emelése a nyugati szintre? Nem, mert az egész bolygó sem lenne elegendő ennyi állat felnevelésére. A nyugati embereknek kell inkább csökkenteni húsfogyasztásukat, hogy a fejlődő világ lakossága is hozzájuthasson a szervezet számára szükséges húshoz. (Ma Afrikában évente a fejenkénti fogyasztás nem éri el a 10kg-ot). Nem mondhatunk tehát le a zöldségekről, amelyek gyakorlatilag minden olyan éghajlaton megteremnek, ahol ember él.

A különféle babfajták, borsófélék, jó ízük, tápértékük és változatos elkészítési módjuk mellett a talajnak is jót tesznek, nitrogént bocsátanak a talajba és ezzel visszaállítják termőképességüket. Nem véletlen, hogy más növényekkel társítják őket. Például Mexikóban paprikával, kukoricával, vagy ciklusosan termelik a talaj feljavítására.