1943-ban egy antifasiszta olasz orvos Fra Maurizio irgalmas testvér segítségével egy nem létező járványról szóló rémhírrel mentett meg a római Fatebenefratelli kórházban több tucat rejtőző zsidót.
Giovanni Borromeo professzor, a Tevere festői szigetén, az Isola Tiberinán lévő kórház főorvosa arra figyelmeztette a menekültek után kutató náci megszállókat, hogy ne lépjenek be a kórházba, mert ott éppen K-járvány dúl. Ez azonban egy kitalált kór volt, nemhogy nem halálos, hanem éppen életmentő. Sikerült ráijesztenie a németekre, akik nem is gyanakodtak arra, hogy a kórház kapui mögött egész családok kaptak menedéket. Pedig a kis szigettől szinte csak kőhajításnyira van a római zsidónegyed.
A Nemzetközi Raoul Wallenberg Alapítvány több mint 70 év után Az Élet Háza címet adományozta a kórháznak, hogy emlékeztessen Borromeo professzor és Maurizio Bialek testvér, a gyógyító rend akkori lengyel priora hőstettére, akik emellett illegális rádión tartották a kapcsolatot a Lazio tartományban tevékenykedő ellenállókkal. Az álbetegeket ellátták hamis papírokkal és különböző kolostorokban találtak nekik később menedéket. A főorvos bátorságára jellemző, hogy a „K-járvány” nevével még gúnyt is űzött a megszállókból: állítólag az olaszországi német haderők parancsnokára, Albert Kesselring tábornokra, valamint Herbert Kapplerre, Róma Gestapo-parancsnokára, a Fosse Ardeatine-i vérengzés elrendelőjére utalt a „K” betűvel.
A Fatebenefratelli kórház falán elhelyezett emléktábla felavatásán jelen voltak olyan túlélők, akik még gyerekek voltak az üldöztetés idején. Egyikük, Gabriele Sonnino, elmesélte, hogy több kortársával együtt töltötték a kórházban tétlenül napjaikat, nem is tudták, miért vannak ott. „Akkor nekünk, kicsiknek, büntetésnek tűnt. Ma pedig az életnek” – mondta Sonnino. Egy másik túlélő, a 84 éves Luciana Tedesco így emlékezett: „Tudják, aki meneküléssel tölti a gyerekkorát, előbb megöregszik.”
Borromeo professzor 1961-ben hunyt el. 2004-ben kapta meg posztumusz a jeruzsálem Jad Vasem központtól a Világ Igaza kitüntetést. Az egykori orvosok közül ma már csak Adriano Ossicini van életben, aki a háború idején szintén tevékenyen részt vett az olasz antifasiszta mozgalomban, később pedig kereszténydemokrata szenátor lett.
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
