Ingmar Bergman elveszett, majd 16 éve megtalált forgatókönyvéből végre film lesz.
A Hatvannégy perc Rebeckával eredetileg egy trilógia része lett volna, amelyet a rendező Federico Fellinivel és Kuroszava Akirával tervezett készíteni 1969-ben. A 60-as években gyakori volt, hogy híres rendezők összeálltak több epizódból álló filmek készítésére. Ezek közül a legismertebb volt a ROGOPAG (1962), amelyben Jean-Luc Godard, Pier Paolo Pasolini és Ugo Gregoretti egy-egy rövidfilmje alkotta kész művet (Pasolini A túró című epizódjából hatalmas botrány kerekedett, az író-rendezőt még „istenkáromlással” is vádolták), illetve a Három lépés a felhők között (1968), amelynek alkotói, Roger Vadim, Louis Malle és Fellini Edgar Allan Poe egy-egy novelláját dolgozták fel sajátos stílusban. Bergmanék terve azonban sosem valósult meg. Pedig már a főszereplőt is kiválasztották: az a Katherine Ross játszotta volna Rebeckát, aki a Diploma előtt Elaine-jeként, valamint a Butch Cassidy és Sundance kölyök tanítónőjeként vált ismertté. A kézirat 2000-ben került elő, amikor Bergman egész szellemi hagyatékát átadtk a nevét viselő alapítványnak.
A kézirat főszereplője egy várandós tanítónő, aki süketnémákkal foglalkozik, a fő témája a szexualitás és a politikai felszabadul. Angol nyelven tervezték forgatni The White Wall címmel. Az egyik jelenetben még a kor legnagyobb pop-zenei botrányköve, Serge Gainsbourg és Jane Birkin „pornónak” minősített, Je t’aime, moi non plus című dala is felhangzott volna.
A forgatókönyv most Suzanne Osten rendezőnőhöz került, aki így nyilatkozott róla: „A forgatókönyv feminista, homoerotikus, és tekintély-ellenes. Az anyag hihetetlen bátorsággal, komplexitással és radikálisan kezelt”. Az egyik jelenet egy szado-mazochista klubban játszódik. A rendezőnő szerint, ha Bergman élne, semmilyen változtatást nem engedélyezne, ő azonban máris közölte, hogy változtat rajta. „Bergman írásainak egyik értéke, hogy különböző értelmezéseket tesznek lehetővé” – mondta.
Jan Holmbecknek, a Bergman-alapítvány elnökének az a véleménye, hogy a Hatvannégy perc Rebeckával a nagy rendező életműve kirakós játékának hiányzó darabja volt, mert amellett, hogy megőrzi a kommunikáció-képtelenség motívumát, olyan témák felé is nyit, mint az erőszakos szex vagy a homoszexualitás feminista nézőpontból. Időközben a svéd rádió november elején közvetíti az első verziót és a film már megkapta svéd filmintézettől szükséges támogatást. A tervek szerint 2018-ban, Bergman születésének 100. évfordulóján kerül a mozikba.
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
