Már hétezer évvel ezelőtt is szennyeztük a folyókat. Angol és kanadai régészek és antropológusok találtak Dél-Jordániában, a Tell-vadi-Fajnan folyó medrében nagy mennyiségű rézkoncentrációt.

„Ez az első bizonyíték az ember által okozott folyószennyezésre – mondta a La Repubblicának Christopher Hunt, a liverpooli John Moores egyetem régészprofesszora – Az egész térséget a réz kitermelése és megmunkálása jellemezte évezredeken keresztül. Találtunk tűzrakó helyeket is, amelyek a réz feldolgozásához voltak valószínűleg szükségesek”.

A rézfeldolgozást eddig összekötötték a nagy változásokkal, a mezőgazdaság kialakulásával. Ez a felfedezés azt bizonyítja, hogy az emberek sokkal korábban megpróbálkoztak a fémek kitermelésével, amelyeknek szokatlan színe megragadta a figyelmüket, és kezdetleges kohókban,  földbe ásott gödrökben megpróbálták feldolgozni azokat kis díszeknek.

Arról, hogy a szennyezésnek milyen hatása volt az emberek egészségre, nincs közvetlen adat, mert az ásatás helyén nem találtak ezer éves csontokat, de azoknak a csontjaiban, akik később éltek ezen a területen és amelyeket a közelben lévő római temetőben találtak, nehéz fémeket, rezet, ólmot találtak. Ezeket a fémeket ugyanis felszívták a növények, a növényeket megették az állatok, amelyeknek húsát elfogyasztották az emberek. Olyan mértékben tartalmazták szervezetük ezeket a fémeket, hogy hasonló eset ma „egészségriadót” okozna – mondják a szakemberek, akik szerint ez a fajta mérgezés daganatot okozhat a lágy részekben, mindenekelőtt a vesékben.

A mérgezésnek még régebbi jeleit találták meg a neandervölgyi embernél, a csontjaiban, de főleg a fogaiban sok belélegzett füst nyomát, amelyet a barlangok mélyén szívtak magukba már 170 ezer évvel ezelőtt. Ennek sajnos a nyomai a mai szervezetünkben is megmaradtak. A Homo Sapiens genomjában egy olyan mutáció következett be, amely nincs benne a neandervölgyiében. Ez a mutáció érzékenyebbé tesz bennünket a füstre.