Két perccel éjfél előttet mutat most a Doomsday Clock, az Apokalipszis órája, amelynek mutatóját 30 másodperccel előbbre igazították a Bulletin of the Atomic Scientist tudósai.

A chicagói egyetem lapját 1945-ben alapították a Manhattan-program tudósai, akik létrehozták az első atombombát. Az 1947-ben készített Doomsday Clock szimbolikus óra, amelyen az éjfél a világ végét jelenti. Indításakor 7 perccel álltak a mutatói a „végítélet” előtt. (Akkoriban kezdődött a hidegháború). Az évek során az órát többször előre és hátra igazították, aszerint, hogy milyen volt a feszültség a világban, de 2017 az egyik legrosszabb évnek ígérkezik – mondja Lawrence Krauss elméleti fizikus-kozmolóus, aki az órát kezelő csoportot vezeti.

„A világ sorsa soha nem függött eddig úgy két embertől, mint ma Putyintól és Trumptól. Nagyon nyugtalanok vagyunk amiatt, hogy mennyi kormány – beleértve az új amerikai adminisztrációt – szkeptikus a tudományosan bizonyított következtetéseket illetően, amelyeket döntéseikben nem is vesznek figyelembe.”

Eddig 1953-ban voltak ennyire közel a mutatók az éjfélhez, amikor a Szovjetunió a hidrogénbombát tesztelte. 1969-ben, az atomsorompó-egyezmény megkötése után 16 percet állítottak vissza. A távolság 1980-ban újra 5 percre csökkent, amikor a szovjetek megszállták Afganisztánt, majd ismét 17 perccel távolodtak el az éjféltől 1991-ben, amikor az Egyesült Államok és a Szovjetunió nagyszabású fegyverzetcsökkentésről állapodtak meg.  Hét perccel közelítették meg viszont az éjfélt 2001-ben az Ikertornyok elleni terrortámadást követően. 2007-ben már csak 5 perc hiányzott az első észak-koreai nukleáris kísérlet után. 2015-ben az állás mínusz 3 volt az Iszlám Állam és a globális felmelegedés miatt.

Ma, Donald Trump negatív környezeti politikája mellett az is aggodalmat kelt, hogy az ő kezében van az atomkulcs. Két amerikai demokrata politikus, Ed Markey szenátor és Ted Lieu képviselő törvényjavaslatot terjesztett be arról, hogy a Kongresszus hadüzenete nélkül ne legyen joga az elnöknek nukleáris háborút elindítani. A republikánusok azonban aligha járulnak hozzá elnökük jogainak megnyirbálásához.

Ugyancsak a Fehér Ház új urával hozzák kapcsolatba, hogy az Amazon-on Trump megválasztása óta már több mint 100 ezer példányt adtak el George Orwell 1984 című regényéből, és a kiadó még legalább ennyire megrendelésre számít.

Megtörténik, hogy egy fikciót utolér a valóság. Előfordul, hogy egy régi, világszerte ismert könyvvel is, hogy felszínre kerül a hasonlóság miatt, amely fennáll tárgya és egy jelen korszak között. Orwell alapművét annak idején kora totalitárius rendszerei ihlették, később gyakran emlegették az észak-koreai rezsimet az 1984-ben leírtak megvalósulásának. Most az amerikai internauták kapkodják a könyvet egymás kezéből, és a regény az e-kereskedelem toplistáján az első helyre ugrott.

A CNN emlékeztet arra, hogy ezt a megnövekedett keresletet már tapasztalták 2013-ban is, amikor Edward Snowden, az amerikai nemzetbiztonsági ügynökség (NSA) informatikusa kiszivárogtatta a tömeges megfigyelésekről szóló programokat.

Hol van az összefüggés az 1984 és Trump között? A regényben az „igazság minisztériuma”, amely a Nagy Testvér által képviseli a hatalmat, ellenőrzi az állampolgárok minden cselekedetét. Itt nem létezik szólásszabadság, a „minisztérium” olyan gyakran írja át a történelmet, ahányszor a hatalma megtartása érdekében ezt szükségnek tartja. Mindez persze – szerencsére – még csak félelem, de az új amerikai elnöknek, eddigi megnyilatkozásai alapján, elég nehéz megadni az „ártatlanság vélelmét”.