2017. feb 12.

Újra kinyit Fez nagykönyvtára

írta: Göbölyös N. László
Újra kinyit Fez nagykönyvtára

 

175932371-a7303af2-ea65-4ac2-af45-dcf89e6dcc50.jpgA marokkói Fez városának al-Karavijjin könyvtára, a világ egyik legrégibb gyűjteménye, négy évi restauráció után újra megnyitja kapuit a tanulni vágyók előtt.  

A könyvtár mintegy 4000 különleges értékű kötetet őriz. Vannak közöttük versekbe foglalt orvosi értekezések, csillagászati könyvek, egy 9. századi Korán másolata tevebőrön, egy 12. századi Máté Evangéliuma, amelyet valószínűleg egy Andalúziából származó keresztény diák fordított arab nyelvre.

„A könyvtárat zárva akarták tartani, mint egy múmiát és ennek a szemléletnek a megváltoztatása nehezebb volt, mint maga a restauráció. Korábban elit helynek számított, csak a kutatók számára elérhető. Nem akartam, hogy ez így maradjon a következő generációk számára is. A könyvtárnak segítenie kell az ország gazdasági egyenlőtlenségeinek csökkentésében, hogy az arab nők ne semmittevéssel töltsék napjainkat. Ezt a könyvtárat is egy arab nő alapította” – nyilatkoztta Aziza Hauni, 39 éves építész, a restaurálás irányítója a La Repubblicának.

859-ben, Ramadán első szombatján Fatima al-Fihru, egy jómódú kereskedő lánya avatta fel a mecseret, amely kezdetben kicsi volt, csak 4 hajóból állt. Később épített hozzá egy egyetemet, amelyről a Guiness World Records azt írta, hogy a Föld legrégibb oktatási intézménye, amely megszakítások nélkül működött és egy könyvtárat, amely kb. 30 ezer könyvet őrzött. Edmondo de Amicis olasz író, a Szív című regény szerzője 1875-ben marokkói látogatása során ezt írta útinaplójába: „Fez az afrikai tudomány háza, ahová özönlenek az értelmiségiek Európából és Keletről.”

És ez valóban így volt ősidők óta. itt kutatott Mosje Majmodinész cordobai rabbi, a zsidó orvoslás atyja, Ibn Haldum iszlám történész, egy bizonyos Gerbert d’Aurillac francia diák, aki később II. Szilveszter néven lépett a pápai trónra, és lett részese a magyar történelemnek is.

Az al-Karavijjin szerkezete az idő múlásával sokat változott. A kultikus építmény melletti teret a 14. században építtette Abu Inán szultán. De később is állandóan változtattak rajta. 1940-ben a francia protektorátus alatt kezdődött meg a modernizálása. A mecsethez vezető átjárókat befalazták, így a nem muszlimok is beléphettek. Védik a vízbeszivárgások ellen és modern szellőzési rendszer óvja a könyvtárat.

Az olvasóterem mennyezetének és falainak arabeszkjei azonban a régi szépségükben pompáznak és a belső kis kertek útjainak kőlapjai is a keleti művészet szépségéről mesélnek.   

 

 

Szólj hozzá

iszlám könyvtár kultúrtörténet Marokkó Fez