2017. már 07.

Meddig tolódhat ki az emberi élet?

írta: Göbölyös N. László
Meddig tolódhat ki az emberi élet?

oregek.jpg

Folytatódhat-e az emberi élettartam meghosszabbodása úgy a 21. században, ahogyan azt egyenes vonalban tette a 20.-ban? Erről vitatkoznak a világ tudósai és a The Lancet tekintélyes brit orvosi szaklapban közzétett tanulmány sem adott egyértelmű választ.

A tanulmány, amelyet a londoni Imperial College hat kutatója írt, azt állítja, hogy az élettartam ebben az évszázadban is rendszeresen tovább fog nőni az általuk vizsgált 35 fejlett országban. Eszerint a 2030-ban születendő dél-koreai nők átlag életkora 90,8 évvel a legmagasabb lesz a világon. Utánuk a francia nők következnek 88, 6 évvel, a japán nők 88,4-gyel, majd a spanyol nők 88,1-gyel. A nemek közötti különbség, amely ma 3-5 év a nők javára, kissé csökkenni fog. A dél-koreai férfiak élettartama eszerint 84 év körül lesz, akárcsak a svájciaké és az ausztráloké. A kelet-ázsiai ország fejlődése e téren egyenesen szédületes: 1960-ban még csak 53 év volt az átlagos várható élettartam.

A kutatók a demográfusok által 30 éve használt matematikai modellt szintetizálták és alkalmazták a következő 13 évre, hogy felmérjék a tendenciákat. Módszerüket teljesen megbízhatónak tartják. Azért akadnak szkeptikusok is, például Jay Olshansky amerikai professzor, aki szerint hiba az elmúlt évtizedek előrejelzési modelljeit használni a jövőre. „Ez olyan, mintha valaki úgy vezetne egy autót, hogy csakis a visszapillantó tükrökbe néz. Az ilyen vezető előbb-utóbb a szakadékba zuhan” – idézte őt a Le Monde.

Az emberiség hozzászokott ahhoz, hogy az élettartam állandóan növekszik. Mint ahogy Max Roser német közgazdász, oxfordi kutató írta az Our World In Data (Világunk adatokban) című blogjában, ma a legrövidebb várható élettartam sem alacsonyabb, mint az 1800-ban remélt legmagasabb. Az élettartam globálisan megduplázódott 1900 óra és csaknem elérte a 70 évet, miután hosszú ideig stagnált 40 körül. Indiában például egyenesen megháromszorozódott.

Számos tényező magyarázza ezt a történelemben egyedi eredményt: a gyermekhalálozás világméretű csökkenése, a munkaidő rövidülése, az oltások és antibiotikumok terjedése, az orvosok jobb felkészültsége, a jobb táplálkozás, az ivóvízhez való jobb hozzáférés – amely egyébként ezzel együtt napjaink egyik legsúlyosabb gondja – de a nagyobb műveltség is.  Néhány évvel ezelőtt Laura Helmuth amerikai tudományos újságíró a legkülönbözőbb modern vívmányokkal egészítette ki az életkort meghosszabbító tényezők listáját. Ide sorolta a pamutból készített ruhák elterjedését, amelyek higiénikusabbak az élősködők által kedvelt gyapjúnál, a műholdak meteorológiai előrejelzéseit, amelyek segítik a természeti katasztrófákra való felkészülést, a fluórt, amely a száj és a fogak egészségét védi, a malária elleni fegyverként szolgáló szúnyoghálót. Nem is beszélve a tej pasztörizálásáról, amely nyers állapotban a tüdőbaj és a diftéria terjesztésével a gyermekhalál egyik fő okozója volt. Az ő listáján szerelem a légkondicionálás is, amely az Egyesült Államokban 50 év alatt 80%-kal csökkentette azoknak a számát, akiknek a halálát a hőség okozta. (Más kérdés, hogy a légkondicionálást azóta számos légúti probléma, asztma, allergia okozójának és nem utolsósorban a gyakran halálos végű „légiós betegség”  terjesztőjének tekintik).

Az élettartam növekedése azonban néhány éve stagnál. Sőt, Franciaországban 2015-ben, 1969 óta először csökkent.  Ugyanez volt tapasztalható abban az évben az Egyesült Államokban is, 1993 óta első ízben. Az amerikai egészségügyi szervek szerint ennek oka, hogy látványosan nőtt az Alzheimer-kórban elhunytak száma (+15,7%), 3%-kal többen haltak meg agyvérzésben, 2,7%-kal nőtt a légzőszervi, 0,9%-kal a szív- és érrendszeri betegségekből eredő halál. Egy 2015-ben közzétett kutatás, amelyet Angus Deaton világhírű brit közgazdász vezetett, megállapította, hogy a fehér amerikaiak élethossza 2000 óta csökkenő tendenciát mutat, különösen a szegény rétegeknél, az alkohol, a drog és az öngyilkosságok miatt. Igaz, hogy a II. világháború óta csaknem teljesen eltűnt a diftéria, a tbc, ugyanakkor robbant a rák, a cukorbaj, valamint a szív- és érrendszeri betegségek aránya, amelyeknek egyik fő kiváltó oka a mértéktelen táplálkozás, a kóros túlsúly. Olshansky professzor szerint az elmúlt 10 évben az elhízás olyan méreteket öltött az Államokban, hogy nem kizárt: a halálozási okok közül előbb-utóbb megelőzi a dohányzást. És akkor még nem is beszéltünk a mindenféle szervi bajokat (is) okozó stresszről, ami a rohanó 21. században szinte elkerülhetetlen  a fejlett világban.

A szakemberek szerint a 20. századi egészségügyi intézkedések pozitív hatása már elérte a maximumot, ezért az élettartamot illetően csak csekély emelkedés várható. De még valamennyi egészségügyi és társadalmi probléma megoldása mellett is illúzió azt gondolni, hogy a végső korhatár a végtelenségig kitolható. A francia Jeanne Calment esete, aki 122 éves, 164 napos korában halt meg 1997-ben, egyedi eset maradt. A többi matuzsálem, akik hiteles születési adatokkal rendelkeztek, nemigen lépték túl a 115 évet.  2016 novemberében a New York-i Albert Einstein College of Medicine genetikusai azt jósolták, hogy az emberi élettartam növekedése hamarosan befejeződik. De vannak olyanok, mint például a transhumanizmus hirdetője, a francia Laurent Alexandre, aki szerint eljön majd egy „technológiai cunami”, amely lehetővé teszi az emberi szövetek, sejtek, DNS-ek átprogramozását, és ezáltal eljön a kor, amikor beláthatatlanul messzire kerül élet és halál határvonala.

 

 

Szólj hozzá

tudomány egészség orvostudomány fejlett országok Dél-Korea Nagy-Britannia