A sajtó, annak ellenére, hogy kezdetben tréfának minősítette bejelentését arról, hogy indul az elnökségért, elkezdte elemezni Donald Trump személyiségét, életútját, motivációit.

Aztán, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy jelentős tömegek támogatják, a sajtó elkezdte keresni, hogy az irodalomban van-e nyom a „megmagyarázhatatlan megmagyarázására” – arra az ellentmondásra, amely az amerikaiaknak az egyenlőségről, a demokráciáról, a nyitottságról szóló erkölcsi víziója és a Trumpra való szavazás között van.

Így találtak rá George Orwell 1984-ére, valamint Sinclair Lewis 1935-ben megjelent Ez itt nem történhet meg című regényére, amelynek témája egy fasiszta állam létrehozása az Egyesült Államokban. A könyvet a madridi El País idézi fel.

A regényben zavarba ejtő párhuzamok vannak a jelenlegi helyzettel: az 1929-es válság által mélyen sújtott Amerikában felbukkan egy Berzelius Buzz Windrip nevű szenátor, aki pártjának, ez esetben a Demokrata Pártnak a konvenciójának outsiderként érkezik, mégis felülkerekedik a többi elnökjelöltön, mivel szuggesztív és szórakoztató szónok és kitalálja, hogy mit akar a nép hallani. Gyújtó hatású beszédeinek fő témái: azoknak a megaláztatásoknak a megszüntetése, amelyeknek az alsó néprétegeket alávetették; harc a munkanélküliség ellen; a bevándorlás kitiltása, „úgy a zsidóké, mint a spagettievőké, az istentelen kelet-európaiaké és a kínaiaké”. Programja az amerikai erkölcsiség helyreállítása, amelyet veszélyeztet a női jogok megadása, a munkás-szakszervezetek léte, a hadi kiadások csökkentése és a rabszolgaság megszüntetése.

Windrip sikerét végül annak is köszönheti, hogy támogatják őt a vallásos fundamentalisták, és a tömegkommunikációs eszközöket, mindenekelőtt a rádiót, jól használja.

Lewis világos képet fest kora fasiszta rendszereiről és figyelmeztet, hogy mi történhet az Egyesült Államokban, ha az ilyen tendenciák megerősödnek.

A regényben Windrip megnyeri a választásokat annak ellenére, hogy az egyik szereplő szerint „ennek nem lett volna szabad megtörténnie itt, hisz szabad emberek vagyunk.”. A volt szenátor sietve létrehoz egy fasiszta államot, megnyirbálja a szabadságjogokat,  milíciákat állít fel, üldözi a szakszervezeteket, a független sajtót és úgy véli, hogy az egyetemi tanárok, az újságírók, és írók megmérgezték a népet és ellenük csak a háború a hatékony eszköz. Windrip háborút indít Mexikó ellen, amelyet nem létező agresszióval vádol. Mindez eléggé hasonlít ahhoz, amit Donald Trump művel.

A hatalomnak nem kell magát igazolnia – jelenti ki Windrip. Az El País szerint ez a mondat lehetne Trump eső hónapjainak összefoglalója.

Végül Lewis elnöke elveszti a hatalmat, de ez már késő a szétmorzsolódott és polgárháború szaggatta Egyesült Államok számára.

Az intolerancia, a tudatlanság, a rasszizmus, a kétségbeesés, amely végigkíséri Amerika történelmét, megmagyarázza Trump megválasztását. Sokat elárul Theodor Glmore Bilbo szenátor Take Your Choice című pamfletje, amely javasolja 12 millió fekete kitoloncolását az Államokból a „fajkeveredés” megakadályozására, továbbá a büntethetőség megszüntetését azok ellen, akik színesbőrűeket lincselnek – írja a madridi lap.

"Amikor a fasizmus eljön az Egyesült Államokba, amerikai zászlóba öltöztetik és 100%-ig amerikai lesz"  - jósolta Nobel-díjas író.