A növények is játszanak – fedezte fel Stefano Mancuso professzor, a firenzei egyetem tanára, a Linv (Nemzetközi Növénybiológiai Laboratórium) vezetője, a Botanika, utazása a növényi világban szerzője. A növények titkos életével foglalkozik egy 24 éves friuli kutató, Pietro Maroé is, aki A lombok szemérmessége címen írt könyvet.
Mancuso megfigyelte, hogy a kis napraforgók alig hogy kibújnak a földből, látszólag teljesen céltalanulul mozognak, szerinte játszanak. A fák esetében felfedezte a szülői gondoskodás jeleit is. Az erdő talajába került kis magot és a fácskát, amely a sötétben képtelen a fotoszintézisre, hajszálgyökereikkel táplálják a közelében álló nagy fák.
Maroé is hasonló magatartásokat éslelt Toszkánában, ahol a fenyők megosztják egymá között a koronájukra eső fényt. A kutatók arra is rájöttek, hogy a növények saját előnyükre manipulálni tudják a rovarokat, a madarakat, sőt, még az embereket is. Teszik ezt a színükkel, az illatukkal, de főleg a kémiával. Van például egy paradicsomfajta, amely, ha megtámadják a hernyók, egy neuroaktív anyagot bocsát ki, amely gyökeresen megváltoztatja étkezési szokásaikat, kannibálok lesznek, a paradicsomlevél helyett egymást falják fel.
Drogokat is használnak azoknak a rovaroknak, amelyek a legmesszebbre el tudják vinni a pollenjüket, függőséget alakítanak ki bennük, hogy látogatásuk gyakoribb legyen. A listák nem kapnak ezekből az ajzószerekből.
Van olyan fa is, amely haladni tud. Palermóban van egy másfél évszázados fikusz, amelynek rögyei elérték a földet, gyökerekké váltak, amelyekből újabb fák nőttek ki. Ily módon 150 méterrel tovább terjeszkedett. Ez a ficus macrophylla ma Európa legnagyobb fája.
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
