Írolvasgondol

Peter Ware Higgs professzor a világ nagyjai közé került azzal, hogy felfedezte a világegyetem eddig ismert legkisebb részecskéjét, a róla elnevezett Higgs-bozont. 

1964-ben dolgozta ki azt az elméletet, mely szerint ez a részecske azonnal az ősrobbanás után alakult ki. 2012 július 4-én a bozon valódi létezéséről számolhattak be mindazok a fizikusok, akik a világ legnagyobb laboratóriumában, a genfi CERN-ben dolgoztak a részecske-kutatás területén.

A 89 éves Nobel-díjas professzorral az Il Messaggero című római lap készített interjút a spoletói Két Világ fesztiválon.

Il Messaggero:Higgs professzor, 2012 július 4 az Ön számára célbaérés vagy kiindulási pont volt?

Peter Ware Higgs: A Higgs-bozon az elmélet felállítása óta eltelt 49 évi kutatás gyümölcse. Nem reméltem, hogy megérem elméletem bizonyítását.

-Rendkívüli pillanat lehetett az Ön életében, amikor megkapta elméletének tudományos bizonyítékát.

-Nagy feszültséget éreztem. Tudtam,  hogy ez megváltoztatja az életemet, de már 2008-ban, amikor egy újságíró megkérdezte tőlem, hogy mennyire vagyok biztos abban, hogy eljutunk a felfedezésig, azt válaszoltam, hogy 90%-ig. Ez számomra a kísérletek alapján egyértelmű volt.

-A tudomány, amióta felállította elméletét, hatalmasat lépett előre.

-A gépek, ezek a csodálatos gyorsítók, megrövidítették a hosszú folyamatokat. Nélkülük tudósok százainak türelme és kitartása nélkül nem jutottunk volna eredményre ilyen rövid idő alatt.

-A gépek, a szuperkomputerek és a szuperlaboratóriumok döntő fontosságúak, de már testet ölt a félelem, amelyről sok sci-fi szól, hogy a robotok az emberek fölé kerekednek.

-Sok elméletet gyártanak a mesterséges intelligenciáról, de a gépek jelenlegi állapotukban az emberekhez viszonyítva még korlátozottak. Még teljesen ellenőrzésünk alatt állnak. Mi döntünk arról, hogy milyen funkciókkal ruházzuk fel őket, és amikor döntési önállóságot adunk nekik, azt is a mi kódjaink alapján tesszük.

-De ez az autonómia nem fordítható az ember ellen, hogy a gép javára oldja meg a problémákat?

-Belátható időn belül nem hiszem. A tervek kidolgozása terén a gépek nem kerekedhetnek fölénk soha, mert ez egy képzeleti aktivitás. A mi képzeletünk képes egy elmélet kidolgozására. Ha visszatekintünk Maxwelli, aki bevezette a tudományos kutatásba az elektromágneses fizikát, azonnal látható, hogy a következő lépést,  a kvantisztikai mechanikához az ember találta fel és az emberek alkalmazta, tanulmányozta. Kvantizáció nélkül nincsenek elemi részecskék, és nem gép találta ki. Sok idő telik el, míg a gépeknek lesz képzeletük. Ha lesznek egyáltalán ilyenek.

-Ha a bozon kiindulási pont, a következő lépés más részecskék felfedezése, főleg azoké, amelyek az antianyaghoz kapcsolódnának, a világegyetem azon részéhez, amely lehetővé teszi az anyagnak magának a létezését.

-Olyan modellekből indulunk ki, amelyek lehetővé tették az elméletek kidolgozását és megerősítését. Ezen a ponton nemcsak más részecske felfedezésére törekszünk, hanem annak bizonyítására is, hogy amit eddig felfedeztünk, megállja-e a helyét, nem vitatható-e?

-A sötét anyagról szólva, valóban fennáll ez a veszély, de milyen akadályokat kell jelenleg legyőzni?

-Lényegileg két nyitott kérdés van: az első a sötét anyag, amelynek gravitációs vonzása van. A másik annak megértése, hogy mi is pontosan ez a sötét anyag. Szerintünk ez az energia viszi előre a világegyetem terjeszkedését. Mivel teljesen új területen vagyunk, óvatosnak kell lennünk, mert ezeket a részecskéket még nem találtuk meg. Először meg kell értenünk, hogy ez azoktól az eszközöktől függ-e, amelyeket használunk, vagy a modellünk hibás. Az elmélet, amelyre támaszkodunk, a szuperszimmetria, de késznek kell lennünk elképzeléseink megváltoztatására, nem lehetnek prekoncepcióink.

-Forradalmat csinál-e a Higgs-bozon?

-Lehet, bár a tudomány mindig kollektív munka, ami bizonyítja, hogy egy tudományos projektben sok különböző ember tud békében együtt élni és dolgozni.