Egy fél balatonnyi 200 fokos folyékony szilíciumtó széntartályban. Végülis mi baj lehet belőle, nem? :D

akarom mondani 2000 fokos... :) És fél balatonnyi, ha tényleg 100 ezer lakást akar valaki ellátni.

A szilícium fajhője a víz fajhőjének mintegy hatoda. Olvadáspontja 1400 for felett van. Ha 2000 fokról 1400 fokra lehűl, akkor körülbelül annyi energiát ad le, mintha a víz hűlne 100 fokot.

Akkor már inkább konyhasó. Azt mondjuk használják is ilyen célra. Az már 800 fokon olvad, magasabb a fajhője, olcsóbb is.

Folyékony szilícium ? Az mennyire olcsó ilyen mennyiségben ?

Valamit csinálni kell ott is akiknek nincs a kertjükben a Vezúv. Gondolom ez volt a szerzők alapötlete.
A Magyarországi geotermikus energia meg smafu! Monduk ilyen félkegyelmű (félcigány) vezír mellett nem csodálkozok (lopásban viszont hozza az népi "átlagot") .
Nem is lenne nálunk geotermikus erőmű, ha...
...a gazdaságos erőforrást kereső Audi gyár nem csináltatott volna magának.
A többi meg ebek harmincadján van. Barmok kezében van hazánkban a "popszakma". Hogy a nagyfőnők miért nem b*ssza őket p*csán egy felvilágosító villámmal, ahelyett hogy hagyja őket dőzsölni más könnyében/verejtékében/vérében!

@$pi$: Túl olcsó és túl egyszerű. Mondjuk még mindig drágább a gáznál.

Nem tűnik rossz ötletnek, hogy az olvadt fém által kibocsátott fényt használják energiatermelésre, nyilván nagyon jól szigetelt körülmények között. Meglátjuk, mi jön ki belőle.

Az külön bájos, hogy a sok ostoba, lusta, nyelvet nem beszélő troll mennyi baromságot tud összehordani még egy egyszerű tudományos közlés alá is.

Azért kiváncsi lennék, hogy mekkora mérettől felfelé lehet gazdaságos.
Úgy értem, ha csak 10-20 háztartást kell ellátni, akkor mi van?

Más kérdés, hogy a “10 méter széles grafit tartályt” elég nehezen tudom elképzelni, annak ellenére, hogy mindössze csak két további dimenzió hiányzik az élményhez...

@abdul hackeem:
“az olvadt fém”

Hmm... melyik fém is lenne az?

@Egy Hun Hunniából: Utána nézhetnél legközelebb mielőtt butaságokat kommentelsz.

Tudomásom szerint már gazdaságosan üzemeltethető rendszerek működnek is, ahol hidrogén az energiahordozó, amit tárolnak, és üzemanyagcellán keresztül lesz újra áram belőle. Van, és működik.

Közben a hidrogén előállításának olcsóbb és egyszerűbb módjain dolgoznak, valamint a tárolás hatékonyabb és biztonságosabb módszereinek kidolgozása is zajlik.
Érdekes lesz látni, hogy mi lesz ebből pár év múlva.

Itt az ötlet részletei: www.electronicsweekly.com/news/research-news/liquid-silicon-grid-scale-energy-storage-2018-12/

@morph on deer: Ott az ábra a cikkben. ;-)

@abdul hackeem: "Nem tűnik rossz ötletnek, hogy az olvadt fém által kibocsátott fényt használják energiatermelésre, nyilván nagyon jól szigetelt körülmények között. Meglátjuk, mi jön ki belőle."

De igen, döbbenetesen rossz ötletnek tűnik. A meleg dolgok energiájuknak csak elenyésző részét sugározzák ki látható fényként, az energia elsöprő többsége nem a látható spektrumba esik. Ezért is nem használunk ma már meleg fémeket világításra.

Az izzólámpa hatásfoka 2-3%, ennek a fénynek körülbelül az ötödét tudjuk elektromos energiává alakítani, mert a napelem hatásfoka körülbelül 20%.

Azaz a forró fém elé tett napelem kevesebb mint 1%-os hatásfokú. A többi nagyobbrészt hő, amit nem fogsz tudni benn tartani a rendszerben, mert a szigetelés nem tökéletes.

És mégis hogyan fogod elválasztani a hőt a fénytől? Merthogy megsül a napelem ha iszonyatos mennyiségű forró szilíciummal világítod.

És hány négyzetméter lesz a napelem? Akkora mint amit atetőre szerelsz, de az mejd csak éjszaka megy, amikor csilíciummal világítasz?

Ez az egész annyira döbbenetesen rossz ötlet, hogy a mérnöki groteszk témakörébe esik.

Az állapotváltó anyagokkal is van egy ilyen tárolóötlet, ráadásul magyar. Nem tudom ők hogy állnak?

Mondjuk ott kezdődik a probléma, hogy azt a 2000 fokos hőt elő kell állítani.
A cikk napelemekre kötést emleget,azok azonban elektromos áramot - ma még elég alacsony hatásfokkal - állítanak elő.
Tehát kell egy hatalmas napelem-telep, az ott termelt áramot nem a hálózatba juttatják, hanem előállítják a szükséges 2000 fokot.
Aztán amikor kell az áram, akkor a 2000 fokos tárolközeg majd a hőerőműveket "fűti"?
nem rossz ötlet, de szerintem mire ebből lesz valami, addigra a napeleme hatásfoka már elég nagy lesz, az áruk is leesik, így egy pár négyzetméteres autonóm házi rendszer is kiszolgál egy családi házat. És éjszakára meg ott a kisfogyasztóknak egy akkumulátor csomag és a többinek meg a hálózat.
Nincs átalakítgatás, és a sok pici önellátó fogyasztó meg országos szinten hatalmas megtakarítás...
Ma még csak 100 W/nm körüli egy napelem kapacitása, előbb érik el az 1 kW/nm-t és az addigra tovább fejlődő akkumulátorokkal kiegészítve 2-3 nm-es tábla a ház villamosenergia fogyastzását akár 70%-al is csökkenti.
Gondoljunk bele, hogy nyáron nappal a klímák mennyit igényelnek!

@$pi$: Inkább gőzturbina hajtására lehetne használni, azzal meg áramot lehet előállítani. De ez így még nagyon kezdetleges, kérdés mennyire stabil a rendszer, milyen karbantartást igényel etc...

@nemecsekerno_007: "De ez így még nagyon kezdetleges, kérdés mennyire stabil a rendszer, milyen karbantartást igényel etc..."

Persze. Láttam sóval (konyhasóval) működő rendszert dokumentumfilmben. Nagyon pöpec volt, tükrökkel gyűjtötték össze a hőt, megolvasztották a sót, azzal később gőzt fejlesztettek.

Nekem nagyon tetszett, de a mérnökök akik fejlesztgetik azt mondták a filmben, hogy még nagyon sok bajuk van vele, még messze van az igazi ipari alkalmazástól.

Pedig az egy sokkal praktikusabb és ésszerűbb rendszer volt mint ez a szilíciumos agyrém.

@szepipiktor: "Nincs átalakítgatás, és a sok pici önellátó fogyasztó meg országos szinten hatalmas megtakarítás..."

Miért lenne megtakarítás? Mikor volt megtakarítás, amikor kicsiben kezdtek el nagyipari helyett csinálni dolgokat?

"Ma még csak 100 W/nm körüli egy napelem kapacitása, előbb érik el az 1 kW/nm-t és az addigra tovább fejlődő akkumulátorokkal "

Az a csúcsbesugárzás, ami naponta fél órára jön össze kábé. És gyakorlatilag 100%-os hatásfok kellene hozzá, ami egy vicc. A nap felmelegíti a napelemet, elektromos ellenállása nő, még ha minden egy fotont elnyelne, akkor sem lenne 100%.

A hatásfok évtizek alatt érte el a 20%-ot, naivitás lenne azt hinni, hogy majd most begyorsul a fejlesztés és cél a csillagos ég. Sokkal inkább az történik, hogy egyre nehezebben lehet egyre kisebb és kisebb hatásfoknövekedést elérni.

"Gondoljunk bele, hogy nyáron nappal a klímák mennyit igényelnek!"

A napi csúcsfogyasztás este van, akkor, amikor a napelemek már nem termelnek. Az, hogy a napelem akkor termel, amikor a legnagyobb szükség van az elektromos energiára egy sima legenda.

@$pi$: Megtaláltam ezt a magyar ötletet:

ecolounge.hu/zoldmotor/magyar-innovacio-a-hotarolas-teren