Arthur Ashkin amerikai fizikus 98 évesen a New Jersey-i Rumsonban olyan találmányon dolgozik, amely alacsony áron tiszta energiát ad. A Nobel-díjaa tudóssal a Business Insider készített interjút.
Ashkin elmondta, hogy a találmány a geometriát használja fel a fény elforgatására és mederbe terelésére. Lényegében koncentráló, visszatükröző csöveken alapul, amelyek felerősítik a napfény visszaverődését, és ezáltal hatékonyabbá teszik a napelemeket, sőt, helyettesíthetik azokat egy olcsóbb és egyszerűbb rendszerben. A csövek olcsók, ezért gondolja a tudós, hogy velük meg lehet menteni a világot.
Ashkin egyike volt 2018 fizikai Nobel-díjasainak, akik egy olyan technológia feltalálásáért részesültek a kitüntetésben, amely lehetővé teszi a tárgyak levitálását. Az optikai csipesz valójában egy erős lézersugár, amely képes befogni a kisebb tárgyakat, de a DNS megragadására és megnyújtására is alkalmas, így általa feltárulhat az élet néhány nagy rejtélye. Ezt a technikát használták már a biológiában, a nanotechnológiában, a spektroszkópiában és segítette a kutatókat olyan vértesztek kifejlesztésében, amely ki tudja mutatni a maláriát és általa jobban meg tudják érteni, hogy egyes koleszterin-csökkentő gyógyszerek hogyan puhítják fel a vörös vértesteket.
Amikor Ashkin tavaly megkapta a svéd akadémia meghívóját, viccnek gondolta, mert egy másik tudós, Stephen Chu már 1997-ben kapott Nobel-díjat olyan kutatásokért, amelyek a Bell Labs-ben folytak, ahol ő is dolgozott, amikor feltalálta az optikai csipeszt. Kollégája munkája az övére alapult, amely tervbe vette algák mikroszkóp alá helyezését és levitálását lézersugár segítségével.
Ashkin azért kezdte kutatni a fény tulajdonságait, hogy a Bell számára javítsa a kommunikációs technológiát, de amikor felfedezte, hogy a fény alaprészecskéi, a fotonok nyomása képes összegyűjteni a nagyon kicsi tárgyakat, a biológiára koncentrált és az optikai csipeszeket kezdte használni olyan kis anyagok felemelésére, mint a DNS.
A Bell Labs nekiadta a licenszet, hogy tanulmányozhassa ennek a technikának az élőlényekre alkalmazható módját. 1992-ben Ashkin elhagyta a laboratóriumot, amelytől megkapta a levitációhoz szükséges felszerelést. Most otthonában dolgozik az új találmányán. A részleteket egyelőre nem osztja meg a nagyközönséggel, de reméli, hogy hamarosan közzéteheti azokat a Science-ben és találmánya elterjed az egész világon, biztosítva az olcsó, tiszta, megújuló energiát.
Ashkin Brooklynban nőtt fel az 1929-es nagy válság idején, fogorvos apja Ukrajnából emigrált az USÁ-ba. A majdani tudós kedvenc olvasmánya a család birtokában lévő, gyermekeknek szóló enciklopédia volt, amelynek központi figurája, Wonder Why minden kérdésre tudott válaszolni, még arra is, hogy miért kék az ég. Ez az olvasmány volt első találkozása a tudománnyal. A Cornell egyetemen doktorált és ott ismerkedett meg leendő feleségével, a nála tíz évvel fiatalabb Aline-nal. Immár 64 éve házasok.
Ashkin esküszik, hogy életében nem tanult vegyészetet, mindent a feleségétől tud, akit „a tudomány zsenijének” tart. A Nobel-díjjal járó 500 ezer dollár nagy részét 5 unokájuk iskoláztatására költik.
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Szalay Miklós 2019.03.11. 11:36:24
egyvilag.hu/temakep/025.shtml#p2
Illetve, a hullámokról, a hőmérsékletről, és még néhány fontos fizikai jelenségről is elolvashatjátok, amit tudni kell.
exterminador 2019.03.11. 12:52:47
Willkommenskultur 2019.03.11. 12:54:51
ha ha ha
nemecsekerno_007 2019.03.11. 13:07:30
Alick 2019.03.11. 13:19:12
Ugyanígy, ha valaki a jelenleginél olcsóbb és jobb hatásfokú energiatárolást talál fel, pl. Elon Musk biztosan megvenné ezt a találmányt.
Willkommenskultur 2019.03.11. 13:36:09
Ha adnak neki ra hitelt...
lenörd hofstadter 2019.03.11. 15:43:20
"Tömegtermelésben érdekes lehet a jó hatásfokú energiatermelés."
Ja. Azzal meg ne törődj, hogy a gyárak magasabb áron kapják az energiát. Az egyes kormányok pont arról híresek, hogy felszámolják a jól tojó tojó tyúkjaikat. gyártó meg szarik rá, úgyis ráterheli a vevőre. A majd a gyártók megveszik és beszerelik mantrára ajánlanám figyelmedbe a magyar állam egyik nagyon jó gyakorlatát amivel alapból szopat mindenkit aki próbál megújulót használni.
]{udarauszkasz 2019.03.11. 19:06:51