Egy kis levegőzés, egy kis vásárlás…ki-ki megtalálja a módszer, hogy megvigasztalja magát, amikor úgy érzi, hogy semmi sem megy.
Az iowai állami egyetem pszichológusai szerint viszont elég, ha az ember naponta 12 percig nem magával foglalkozik, hanem másokkal próbál kedves lenni és máris szebbnek látja a világot.
Tanulmányukat a Journal of Happiness Studies közölte.
496 diákot kértek arra, hogy 12 percig sétáljon az egyetem folyosóin. Csoportokra osztották őket. Az első csoport azt a feladatot kapta, hogy koncentráljanak kedves gondolatokra és amikor találkoznak valakivel, kívánják azt, hogy az illető boldog legyen. A második csoportnak azon kellett gondolkodnia, hogy ízlését, érzelmeit, félelmeit melyik vele szembejövővel tudná megosztani. A harmadik csoport, hogy melyiknél lehetne jobb. A negyedik csoportnak csak az esztétikai részleteket kellett megfigyelnie, csak kontroll szerepe volt.
Minden diákot megvizsgáltak a séta előtt, és után, mérték stresszük, boldogságuk, elégedettségük, empátiájuk szintjét.
A kontroll-csoporttal összehasonlítva az a csoport, amely kedves gondolatokkal, szeretettel fordult azok felé, akikkel találkozott, boldogabb, elégedettebb, oldottabb lett. A második csoportnak az empátia terén lett jobb az eredménye. A konfrontálódó csoport, amelynél a hangsúly a versengésen volt, a fenti kategóriában nem javított, sőt, mivel a versenyszellem nagyobb stresszt, feszültséget teremt – mondták a kutatók, akik szerint ez a közösségi oldalakon megfigyelhető összehasonlítgatás is sokszor irigységet, csalódást, dühöt gerjeszt. Az összehasonlításnak emellett lehet pozitív hatása, ha tanul valaki belőle.
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
