Ez lenne a legpraktikusabb megoldás a hosszú távú űrutazásoknál – vélik a tudósok.

Mint a 2001:Űrodüsszeiában, a valóságban is a hibernáció vagy a mélyalvás lenne a legjobb megoldás a hosszú missziók, például a Mars-utazás esetében. Ez ma egyike az űrtudomány legnagyobb kihívásainak, valamint azoknak a következményeknek a kivédése, amely az utak során az űrhajósok egészségére károsak és hasonlóak az öregedéshez.

„A tudományos tanácskozásokon a szakorvosok gyakran beszélnek a hibernációról. Ez létezik a természetben, az állatoknál, amelyek télen letargiába esnek és lelassul az anyagcseréjük.  Az ember számára keresni kell egy mélyálomszerűséget, mert aki alszik, nem eszik, nem termel hulladékot, és nem keletnek olyan konfliktusok, amelyeket az összezártság okoz” – magyarázta Debora Angeloni molekuláris biológus a La Repubblicának.  Az ő ötlete volt a pisai Sant’Anna főiskolán az a kísérlet, amelyben a nemzetközi űrállomás lakóinak 5 millió sejtjét vizsgálták. „Láttuk, hogy az űrben a véredényeket borító sejtek formát változtatnak, következésképpen kevésbé hatékonyak” – mondta.

Néhány hónappal ezelőtt az atlantai Space Works megbízást kapott a NASA-tól, hogy tanulmányozza a hibernálást. Azt az állapotot, amelybe például a medvék kerülnek, elő lehet idézni az embernél is kb. két hétre, amely idő alatt a testhőmérsékletet leviszik 35 C fokról 5 fokra. Ennek következménye az anyagcsere 70%-os csökkenése. Ezután szükség van 2 napi ébrenlétre, majd lehet újabb két hét hibernálás és így tovább az utazás végéig. Tanulmányozzák, hogy lehet-e a két hetet négyre emelni.

A hibernáló kapszulában töltött időnek van más pozitív oldala is. Az űrhajósok ott nincsenek kitéve a különböző sugárzásoknak – magyarázta John Bradford, a Space Works elnöke.