Segítséget, tanácsok kérnek anélkül, hogy bármit is adnának cserébe az érzelmi kapcsolatban. Elszívják környezetük energiáit. Meg kell tanulni védekezni az érzelmi vámpírok ellen.

Ilyenek sajnos a legfontosabb érzelmi kapcsolatban is előfordulnak, házastársak között, vagy szülő-gyermek kapcsolatban. Olyan emberekről van szó, akik tudatosan vagy öntudatlanul kivonják magukat az érzelmi kölcsönösség egyensúlyi szabálya alól.

Stephane Clerget francia pszichiáter már hosszú ideje foglalkozik ezzel a jelenséggel és felfedezte, hogy a vámpírt elsősorban arról lehet felfedezni, hogy kapcsolatai a teljes kimerülés állapotába kerülnek.

„Praxisomban fogadtam  olyan áldozatkész embereket, akik lassan elvesztették életerejüket, nagy fáradtságot éreztek, morális és fizikai kimerültséget, ami negatívan hatott az egészségükre és a depresszióig is eljutottak. Ezt az érzelmi állapotot egy kapcsolat váltotta ki náluk. Ezeket pszichikai vámpiroknak nevezem, mert vannak közös vonások a mitológiai vámpírokkal”  - magyarázta a La Repubblicának Clerget, aki könyvet is írt a témáról.

„A vámpír – mondja Annamaria Giannini, a római Sapienza egyetem általános pszichológia professzora – olyan kapcsolatot épít ki, amelyben mindig a saját személyét tartja fontosnak. Lehet egy barátnő, aki egy óra hosszat traktál bennünket ügyes-bajos dolgaival, de irántunk a legcsekélyebb érdeklődést sem mutatja. Lehet egy szülő, aki állandóan arra panaszkodik, hogy nem figyelünk rá, vagy egy házastárs, aki mindig csak a saját dolgairól beszél. „Ezekben az esetekben nem perverz nárciszistákról van szó, mert az érzelmi vámpírok nem élvezik rossz közérzetünket, ők jobban szeretik, ha formában vagyunk,  hogy még többet elszívhassanak energiáinkból.”

Védemünk érdekében néhány kis stratégiát alkalmazhatunk – mondja Clerget – Nem szabad hagyni, hogy hipnotizáljanak bennünket, meg kell szabnunk türelmünk határát. Meg kell tanulnunk nemet mondani és nem szabad ezért bűntudatot éreznünk és végsősoron meg is lehet a kapcsolatot szüntetni. Szentelhetjük magunkat másoknak, de okosan. Kihasználni ne hagyjuk magunkat.”

Arról, hogy miként válnak egyesek érzelmi vámpírokká, az a véleménye, hogy ez a folyamat már elkezdődhet az újszülöttnél, aki magának igényel minden figyelmet. Ez akkor természetes, de amikor növekszik, arra kell nevelni, hogy ő is figyeljen másokra. Ha ez nem történik meg, önző ember válik belőle.

Két ellentétes motívum miatt válhat az ember érzelmi vámpírrá: vagy azért, mert kisgyerek korában kevés figyelmet kapott, és felnőtté válva akar kompenzálni, vagy ő volt kiskorában a világ közepe és helyes nevelés hiányában az is akar maradni” – összegezte tapasztalatait a pszichiáter.