Nagypapa korban is van benne valami kölykös báj. Hihetetlen, hogy a 60-as évek tinibálványa, Gianni Morandi decemberben betöltötte 75. életévét. Születésnapját a bolognai Duse-színházban ünnepelte, ahol 55 évvel ezelőtt először lépett színpadra. Stílszerűen Ma este itthon játszom (Stasera gioco a casa) címet adta ünnepi estjének.
Morandi gazdag pályafutása során több mint 600 dalt adott elő. Karrierje egy szép meséhez hasonlít, dalai nemcsak fontos részei az olasz populáris kultúrának, hanem képet adnak az olasz társadalom legutóbbi öt évtizedének is.
Gianni 1944 december 11-én született Monghidoróban, a emiliai Appeninekben. Apja cipész volt, anyha háztartásbeli. „Műhelyében reggel apám, mielőtt elkezdett dolgozni, felolvastatta velem Marx Tőkéjének néhány oldalát, és együtt olvastuk a l’Unitát” (Az Olasz Kommunista Párt lapját) – idézi fel gyakran. Később sem tagadta meg soha baloldali érzelmeit, szociális érzékenységét. Miután részt vett néhány dalversenyen, 1962. április 15-én ő lett a győztes a bellariai fesztiválon a Fatti mandare dalla mammma a prendere il latte című, kedves, kamasz-szerelmes dallal. Szerződést kapott az RCA olasz fiókjánál, első felvételein Ennio Morricone zenekara kísérte.
1964-ben megnyerte az olasz dalkörversenyt, a Cantagirót, az In ginocchio da te című, azóta világhírűvé vált dallal, amelyre rögtön egy zenés romantikus filmet is építettek. Gianni nemcsak a lányok, az anyukák szívét is rögtön meghódította őszinte érzelmeivel, szeretnivaló sutaságával. Itt játszott először az örmény származású színésznővel, Laura Efrikiannal, akivel összeházasodtak és álompárként emlegették őket egészen 1979-ben történt válásukig.
Az üstökös repülni kezdett: Se non avessi te, non son degno di te, Notte di ferragosto, majd 1966-ban jött az első elkötelezett dala, a C’era un ragazzo, amely a vietnami háborúról szól, és amelyet az olasz televízió kezdetben nem is volt hajlandó leadni. A dalt később még Joan Baez is énekelte.
De azóta is nagyon kedveltek az olyan dalai, mint az Il Giocattolo, a Scende la pioggia, Un mondo d’amore, de még a Mosoly országa legnagyobb slágerét, a Vágyom egy nő utánt is feldolgozta. Rekedtes hangjával remekül tudta egyesíteni a beat-es „üvöltést” a hagyományos olasz bel cantóval. Az ifjúsági- és színes lapok abszolút sztárja volt, még katonai szolgálata is „társasági eseménynek” számított, ugyanakkor Gianni soha nem alacsonyodott le a mai „celeb”-szintre.
A 80-as években magánéleti és egészségi problémái miatt egy időre visszavonult, még konzervatóriumba is beiratkozott, és érettebben tért vissza, mint valaha. Közben megmaradt annak az egyszerű, tiszta lelkű emiliai fiúnak, aki mindig is volt. Azóta is rendszeresen koncertezik, színészként is éretté vált, több minisorozatát, köztük a Menekülj, hogy élhesst, vagy a legutóbbit, a Pietro szigetét nálunk is vetítették.Számos nagyszerű duettet adott elő kedvenc pályatársaival, Lucio Dallával, Gianna Nanninivel, sőt, Adriano Celentanóval is, akivel pedig pályájuk kezdetén komoly ideológiai ellentéteik voltak, de aztán mindketten bölcsebbek lettek.
És máig büszke arra, hogy ő alapította meg az olasz szövegírók királyával, Mogollal az olasz énekesek futball-válogatottját, amely évtizedek óta játssza jótékonysági meccseit.
Mivel Gianni Morandi legtündöklőbb korszakából néhány évet magam is Rómában töltöttem, szinte maguktól belém ivódtak a dalai. Amikor éppen 10 évvel ezelőtt, névnapi ajándékként mentünk el margitszigeti koncertjére – amelyet nem mellesleg a Petr Cerny alapítvány javára adott - meg sem lepődtem azon, hogy kívülről fújom szinte valamennyi dalának szövegét…
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
