Lehetséges, hogy a stonehenge-i köveket, vagy a Húsvét-szigeti szobrokat puszta kézzel és nem különleges gépezetekkel, esetleg rabszolgák ezreivel építették.

Brandon Clifford, a MIT kutatója egy sor demonstrációval bizonyította, hogy felvetésének van alapja. Véleménye szerint az építőanyagok minősége és súlypontjának megtalálása volt a megalitok felállításában a döntő tényező.

„Amikor holland felfedezők először jutottak el a Húsvét-szigetre, megkérdezték az őslakosokat, hogyan mozgatták az óriási köveket. Nem mozgatták, mert maguktól mozogtak – volt a válasz. Ez persze nem teljesen így volt – mondja Clifford – a megalitokat darabonként úgy mozgatták, hogy jobbra-balra hengergették őket. Ezt nevezi a szerző Homérosz óriásai nyomán „küklopsz-módszernek”.

Az építmények titka a  kövek anyagának kiválasztásában és azok formájában rejtőzött, amelynek segítségével kis energiabefektetéssel tudtak – gyakorlatilag puszta kézzel, legfeljebb néhány kötéllel – a tárgyak gravitációs központjára hatást gyakorolni. Ez magyarázza például azoknak a szikláknak a formai sokféleségét, amelyek a nagy perui építkezések falait alkotják.

Clifford elméletét a gyakorlatban is alátámasztotta egy 6 tonnás megalit felépítésével, amelyet leúsztatott a Károly-folyón. Munkájához azért felhasználta a modern technológiát is: algoritmusok segítettek neki a kövek egyenetlenségeinek és illeszkedési pontjainak megtalálásában, hogy szilárd egészet alkothassanak.

Clifford elmélete szerint ez az építkezési módszer ökofenntartható. Emlékeztetett arra, hogy az amerikai építőipar évente 530 millió tonna hulladékot termel, az ősi módszer, mivel semmi kötőanyagot nem használ, gyakorlatilag semmit.

Az építészek érdeklődéssel fogadták Clifford közelmúltban megjelent könyvét, amelyben részletezi elméletét és gyakorlati tanácsokat is ad megvalósítására vonatkozóan.

Néhány vállalat együttműködött vele. Különböző prototípusok megépítésében. Ezeket bemutatják a világ különböző tájain. Az egyik egy fal, amelyet egy gránitbánya kődarabjaiból építettek meg.

Tavaly New York Queens negyedét sújtó árvíz után Bill de Blasio polgármester pályázatot hirdetett az elárasztott utaknak az árvízi hulladék felhasználásával. Így született meg a Carnival Bath ötlete, amelyen a kimentett tárgyak hatalmas kreatív játékokká válnak, és görgetve alakjukat és megváltoztathatják a helyiek csupán két kezükkel.