2020. feb 29.

Meszet szórnak a tengerbe a savasodás ellen és a CO2 befogására

írta: Göbölyös N. László
Meszet szórnak a tengerbe a savasodás ellen és a CO2 befogására

mediterraneo-696x464.jpg

A vizek savasodása, amelyet az okoz, hogy túl sok a CO2-t nyelnek el, méltán kelt nyugtalanságot, mivel az ökorendszerek egyensúlyától függ a Föld egészsége.
A Milánói Politechnikai Intézet és a klímaváltozással foglalkozó Euro-Mediterrán Központ a besarc-maresans program keretében már egy év óta kísérleteznek a Földközi-tenger további savasodásának megakadályozására úgy, hogy ugyanakkor a víz be tudja fogadni a széndioxidot. Ezt az eredményt alkalizálással kívánják elérni úgy, hogy oltott meszet juttatnak a vízbe.

A laboratóriumi kísérletek már tíz év óta folynak, de a kutatók most már a helyszínen tapasztaltak alapján úgy látják, hogy a módszer globális szintén is eredményes lehet, még akkor is, hogyha a Földközi-tengeren különlegesen ideálisak a körülmények.
A Föld felszínének 70 %-át elfoglaló tengerek és óceánok a globális felmelegedés enyhítésének legfőbb eszközei. Az IPCC 2019. szeptemberében publikált jelentése szerint az utóbbi ötven évben a tengerek nyelték el az üvegházhatású gázok által okozott felmelegedés 90 %-át és 20-30 %-át annak a széndioxidnak, amelyet az emberi tevékenység generált. A vízben feloldódó széndioxidból szénsav lesz, amely szintén fokozza a víz savasságát. A tengerek az elmúlt 65 millió év alatt nem voltak ilyen savasak.
A savasság fokozódásának súlyos következményei lehetnek: csökken például a mészkarbonát, amely számos tengeri organizmus vázát alkotja (korall, plankton, kagyló…), ennek látható jele a korallok kifehéredése is. A mésszel történő savtalanítás természetes úton is végbemegy, csak nagyon lassan az esővíz mossa ki a sziklákból és ez a tengerbe jut. A folyamatot ezért mesterségesen fel kell gyorsítani.
A kutatóknak a továbbiakban két problémát kell megoldaniuk. Az egyik eltalálni, hogy mennyi a szükséges mész mennyisége, a másik, hogy milyen eszközt alkalmazzanak a szóráshoz. Ez utóbbit illetően hajókra gondolnak, amelyek pontosan ismerik az áramlatokat, hogy eredményesen terjedhessen a mész.

Remélik, hogy 2030-on belül már a gyakorlat bizonyítja elképzelésük helyességét.

Szólj hozzá

környezetvédelem tengerek