2020. már 17.

Bizonytalanságok a tokiói olimpia körül

írta: Göbölyös N. László
Bizonytalanságok a tokiói olimpia körül

index_27.jpg

A koronavírus miatt Donald Trump amerikai elnök egy évi elhalasztását kéri. A tokiói szervező bizottság egyik tagja nem tartja lehetségesnek az idei megtartását, egy-két évi halasztásról, sőt annulálásról beszélt. Ezt a bizottság azonnal elutasította. Az olimpiát megtartjuk és minden más feltételezés alaptalan – közölte a bizottság.
A japán sportminiszter emlékeztetett arra, hogy a szabályok csak az adott éven belüli dátum változtatását teszik lehetővé és a szerződés 2020-ra szól.
Tomas Bach, az Olimpiai Bizottság elnöke is a játékok megtartása mellett állt ki. Számos sportoló is ebben reménykedik, hiszen négy évi felkészülés menne kárba.
Tokióban azonban az emberek „az olimpiai játékok átkáról” beszélnek és a korábbiakat tekintve nem is lehet őket hibáztatni – írja a La Republica.
Az olimpiai játékok történetében a távoli, 1896-ostól kezdve minden negyedik évben pontosan megtartották a sport nagy ünnepét. Három kivétel volt csak az első és a második világháború idején.
Az elsőt 1916-ban Berlinben tartották volna és a német fővárosnak csak húsz évvel később sikerült a megrendezés jogát megkapni.
1940-ben szeptember 21-október 6 között volt kitűzve az olimpia, csakhogy a kínai-japán konfliktus kirobbanása miatt lehetetlenné vált a megtartása a japán fővárosban. Helyette Helsinkit választották, de ott sem kerülhetett rá sor, mert közben Európában is kitört a háború.
Ugyanez történt 1944-ben Londonnal is, de a brit fővárost már négy évvel később kárpótolták.
Japán  csak 24 évvel később, 1964-ben lehetett a játékok házigazdája, nyilván ebben szerepet játszott a vesztes háború, a pusztítás, tán még az atombomba utóhatásától való félelem is.  Utána viszont még kétszer rendezhettek téli olimpiát is, 1972-ben Szapporóban, majd 1998-ban Naganóban. Ha ezúttal elmaradna a nyári olimpia, amelynek a tervek szerint július 24-én kellene kezdődnie, Japán anyagilag sokat veszít. Murusima Kiicsi, a Citigroup Global gazdasági vezetője szerint három milliárdot, és ebben az összegben nincsen benne a már befektetett 12,6 milliárd dollár, sem azoknak a szálláshelyeknek az ára, amelyet az olimpia után eladnának. Tokió gyakorlatilag mintegy 20 milliárdot dobna ki az ablakon. Elveszne a közvetítési jogokból származó egy millió, a reklámokért, a szállodai szobákért várható bevétel is.

Szólj hozzá

olimpia Japán koronavírus