Az őstörténet egyik legcsodálatosabb leletét, a lascaux-i barlangot négy kamasz fedezte fel 1940. szeptember 12-én a franciaországi Dordogne tartományban, a Vézére folyó völgyében.
Ma csak a másolatai látogathatók. Az eredetit 1948-ban nyitották a nagyközönség előtt, miután bővítették a bejáratot és gondoskodtak a levegőztatéséről. Naponta 1800-an látogatták egész 1955-ig, amikor kiderült, hogy a széndioxid és a látogatók által kibocsátott pára veszélybe sodorta a barlang ősi festményeit. Végül 1963-ban bezárták André Malraux kulturális miniszter rendeletére. 1983-ban nyitották meg másolatát, a Lascaux 2-t, 2016-ban pedig a Lascaux-4-et, de közben létrehozták a Lascaux-3 vándorkiállítást.
A 2000-es években az elszaporodott mikrobák eltávolítására létrehoztak egy tudományos bizottságot. 2001-ben ugyanis fehér foltok jelentek meg a barlang talaján, 2006-ban pedig fekete foltok a festményeken. A fehér foltokat eltüntette a biocidos kezelés, a feketék gombákból erednek és ma is kutatják, hogy miért jelentek meg.
A barlang konzerválása érdekében a kutatók ügyelnek arra, hogy levegője és kőzete között minimális legyen a hőmérséklet-különbség. Minden emberi jelenlét hőt áraszt és megbontja ezt az egyensúlyt – mondják.
Munkálatokat végeztek a barlang körül is. A francia állam megvásárolta a földeket, szabályozta a vizeket és csökkentette a szennyezést. Egy közeli utat lezártak a forgalom elől, blokkoltak egy parkolóhelyet és lecsapolták a pangó mocsarakat.
A barlang belsejében 200 jelfogó szolgáltat adatokat, minden percben a hőmérsékletről. A karbantartók azok a ritka személyek, akik bemehetnek, valamint a restaurátorok, de csak kettesével. 2019-ben összesen 180 órát töltöttek bent.
A paleontológusok közben azt kutatják, hogy milyen volt a barlang ökorendszeres a paleolitikumban. Azt már kiderítették, hogy voltak időszakok, amelyek kedvezőbbek volt az emberek befogadására. Céljuk az is, hogy 3D-ben reprodukálják az akkori barlangot. Vizsgálják az ott talált tárgyakat is. Ezeknek egy részét Glory abbé mentette meg az 1950-es években, sokat tönkretettek a felfedezést követő évtizedben. Ma kb. 700 tárgyat vizsgálnak, állati csontokat, szliex munkaeszközöket, kagylókat. Datálni tudták a szarvascsontokat, így meg tudták állapítani, hogy a vadász-gyűjtögető emberek 21 ezer évvel ezelőtt már a barlangban éltek.
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
