A levegő tisztítása érdekében végrehajtott erdősítésnek van káros oldala is, ha nem a megfelelő helyre telepítik a megfelelő fát. A legjobb szándékkal is meg lehet bontani vele a természet egyensúlyát – írja a Repubblica.

Ez történik most Nagy-Britanniában, ahol a kormány évente 30 ezer hektárt akar erdősíteni, hogy tartani tudja a 2030-ig vállalt CO2-kibocsátás-csökkentést.

A szándékot bírálják olyan hiteles szervezetek, mint a Plantlife and Buttferfly Conservation.

Anglia észak-keleti részében elkezdtek tűlevelű fákat ültetni mindenfelé. Olyan kényes helyeken is, mint a mocsarak, spontán rétek és ritka élőhelyek. Ezeknél az őshonos flóra és fauna kipusztulását kockáztatják.

Olaszországban ez már megtörtént az 1970-es években. A háború után 1,5 millió hektárnyi területet ültette be fekete fenyővel, ott, ahol a harcok mindent elpusztítottak.

A fekete fenyő ugyan csökkenti a hidrogeológiai veszélyt vízbeszívó képessége miatt, de az új erdők más bajt okoznak. A fekete fenyőnek más tulajdonságai vannak, mint az őshonos fáknak, jobban ellenállnak a globális felmelegedésnek.

Ez érvényes a mediterrán pineákra is a toszkán partokon. Évszázadokkal ezelőtt ültették őket, most viszont megtizedelik az erdőket az élősködők, amelyek a felmelegedés miatt nem pusztulnak el. Ez a sors vár Róma mintegy 15 pineájára is, amelyek nehezen élnek meg a városi levegőben.

Hiba volt az arizonai ciprus ültetése is az olasz őshonos helyett. Hasonló a helyzet a bálványfával is. A 7.században vezették be Kínából a selyemhernyók táplálására. Ma egyike a leginvazívabb fajtának, ellepte még a Forum Romanumot is. Egy nőnemű fának évente 300 ezer magja van, a levelei pedig rovarokat és más állatokat is vonzanak.