Ja, kár, hogy ez azért elég kemény bizonyítékokat hagy figyelmen kívül.

"Other lines of evidence include observations in gravitational lensing[4] and in the cosmic microwave background, along with astronomical observations of the observable universe's current structure, the formation and evolution of galaxies, mass location during galactic collisions,[5] and the motion of galaxies within galaxy clusters. "

Amúgy ez az elképzelés, hogy ti. nem sötét anyag, hanem a gravitáció tulajdonságainak a másága okozza a galaxisok csillagainak sebességanomáliáját egy régi elképzelés. Régi, amit mára már nyugodtan elvethetünk a megfigyeléseink alapján. Számomra a legmeggyőzőbb a galaxisok ütközésének megfigyelése.

A sötét anyag/energia,valószínűleg, ugyanolyan kitaláció mint a flogiszton és az éter volt.

@pynkladi: A fizikusoknak elméleteik és modelljeik vannak amik valahogy megpróbálják leírni a jelenségeket. Amik vagy pontosak vagy nem, vagy jók vagy nem, és minél kisebb illetve minél távolibb, nehezebben megfigyelhetõ dolgokról van szó annál kevésbé pontosak és megbízhatók.

Amikor egy vagy több tudóskának lövése nincs arról amit kutat, akkor kitalál mindent, amivel látszólag igazolja azt amit mond.
Mint ebben az esetben a figura a gravitációval... vagy mint a korábbi tudóskák a sötét anyaggal. Egyik kutya, másik eb.

A tudóskák munkáját Krippke fogalmazta meg eddig a legpontosabban:
"Kitalálok valamit amit senki sem ért, felveszek egy csomó pénzt a kutatására és elköltöm lányokra."

Valojaban a sotet anyag tenyleg kihagyhato, ha a megfigyelesek feldolgozasanal figyelembe vesszuk a megfigyelesek helyszineul szolgalo Foldre (es a Naprendszerre) hato relativisztikus hatasokat. Az egesz jelenseg alapvetoen amiatt lehet, hogy a Naprendszer egy gyorsulo palyan kering a Tejutrendszer kozepe korul, raadasul valamivel beljebb mint gondoltuk, igy a sebessegunk miatt merheto ido torzulas lep fel, azaz az ido folyasa szamunkra folyamatosan lassul ahogy no a sebessegunk. Ezt a relativisztikus hatas miatt ugy latjuk mintha a vilagegyetem tagulasa gyorsulna fel, de valojaban a mi orank lassul. Ez a hatas a teljes Naprendszerre ervenyes, tehat jelenleg meg nem vegzett az emberiseg olyan merest, ahol ezt a hatast ki lehetett volna kuszobolni. Ennek a lassulasnak az egyik mellekhatasa az, hogy korabban azonnalinak felteteleztuk a gravitacio hatasat is, mara valoszinusitheto, hogy ez is csak fenysebesseggel terjed. Egy gravitacios hullam athaladasabol ket egymastol tavoli detektoron elvileg megallapithato lenne nem a hullam sebessege, mint azt sokan gondolnak hanem az idotorzulasunk merteke, tehat hogy mennyivel vagyunk lassabbak. Ebbol tobb merest elvegezve szamithato lenne a lassulas merteke es amennyiben ez magassabb vagy ott korul van ami a vilagegyetem mert tagulasi gyorsulasa, akkor sotet anyag helyett megint Einsteinnek volt igaza. A gravitacios hullamok helyett esetleg meg merhetnenk a Napredszer sebesseget es tavolsagat a Tejut kozepehez kepest, de ehhez nincsennek eleg pontos tavcsoveink. (a nagyobb pontossaghoz minel nagyobb tavolsagra kellene elhelyezni egymastol ezeket a tavcsoveket, valoszinuleg a kisbolygo ovon kivulre)

@pynkladi: "A sötét anyag/energia,valószínűleg, ugyanolyan kitaláció"

Butaságokat beszélsz.

@kvp: "Ezt a relativisztikus hatas miatt ugy latjuk mintha a vilagegyetem tagulasa gyorsulna fel, de valojaban a mi orank lassul."

Ez ritka nagy butaság. Egyrészt a sötét anyagra nem a tágulás gyorsulása miatt volt szükség, hanem a galaxisokban a csillagok keringése miatt. Másrészt azért annyit nem lassulna az idő. Harmadrészt nem keringünk spirálvonalban. Negyedrészt ha lassulna is az idő az nem magyarázná meg a távoli és a közeli galaxisok sebeségkülönbségét.

@kvp: "Ennek a lassulasnak az egyik mellekhatasa az, hogy korabban azonnalinak felteteleztuk a gravitacio hatasat is, mara valoszinusitheto, hogy ez is csak fenysebesseggel terjed."

Ja, bocs, nem szóltam. Azt hittem, hogy komolyan gondolod. :D

@73939133: "fingja nincs a tananyagról, de bátorrá kamuzza magát."

Meg az egyetemeken, aztán megy a dékánhoz, hogy elégtelent kapott, pedig mindenre megválaszolt. :D Húúúú, de szép is az. :D

kicsi a valószínűsége, de a nem létező sötét anyag bizonyítéka lehet a multiverzumnak. Ugye a "szomszédos" dimenziókon egyedül a gravitáció hat kölcsön (:)), így az ottani gravitációs csomósodások, hathatnak a mi univerzumunkra. Azaz gravitációs hatást észlelhetünk, de az anyag nem itt van, Hanem odaát :)

A gravitációs hullámok mindenen akadálytalanul átmennek és a végtelenségig terjednek kifelé a forrásuktól, leárnyékolhatatlanul. Tehát egy 14 milliárd éve létező anyagi halmaz körül 14 milliárd fényév sugarú gömbön belül van jelen a gravitációs tere. A gravitáció nagysága (befelé, a forrása irányába taszító ereje) a távolsággal négyzetes arányban csökken. Van viszont a gravitációs hullámoknak egy kifelé taszító komponensük is, ami gyenge ugyan, de nem csökken a távolsággal arányosan, hanem mindenhol egyforma. Ennek köszönhetően nagy távolságokban a gravitáció vonzása annyira lecsökken, hogy alá megy a taszításának. Ezt azonban igen macerás kimérni, hogy mennyi, meg hol jelentkezik, mert az univerzumban mindenfelé egyre több anyag van, ahogy ismeretlen mennyiségben nő a fény és az anyag mennyisége, számos ponton, vagyis bővül az univerzumunk. A mi Napunkat nem csak a Tejútrendszer közepén lévő fekete lyuk vonzása tartja pályán, hanem a körülöttünk lévő összes többi csillag, bolygó, üstökös, porfelhő és minden fénykvantum gravitációs hatásainak összessége is, nem beszélve az egész univerzum környező gravitációs hatásáról. Ennek az őrülten bonyolult kölcsönhatási rendszernek az eredője az a bonyolult kialakítású és működésű univerzum, amit látunk és amit nem értünk. Ezért találnak ki hozzá egyesek mindenféle sötét anyagot meg energiát, hogy ráfogják a felfedezett különbségeket.

Asszem ehhez nem a Teremtőben kell hinni, hanem a Fenntartóban. Akármi módon jött létre a cuccos, ha összevissza mozognak a valamik, azt valaminek vagy valakinek befolyásolni kell jelen pillanatban is.

@steery: "Van viszont a gravitációs hullámoknak egy kifelé taszító komponensük is"

A sötét anyag gravitációs lencse alapján mért hatása és az ütköző galaxisok vizsgálata az összes ilyen, a gracitációs egyenlet manipulációján alapuló elgondolást cáfolta.

Akárhogy is gyúrmázol a sima gravitációval az nem ad magyarázatot a megfigyelésekre, mert a sötét anyag eloszlása nem homogén. Voltak ilyen elgondolások, igen, de meglepően hamar elvetették őket.

@steery: "hanem a körülöttünk lévő összes többi csillag, bolygó, üstökös, porfelhő és minden fénykvantum gravitációs hatásainak összessége is, nem beszélve az egész univerzum környező gravitációs hatásáról. Ennek az őrülten bonyolult kölcsönhatási rendszernek az eredője az a bonyolult kialakítású és működésű univerzum, amit látunk és amit nem értünk."

Ezt speciel elég jól értjük. Pont így merült fel először a sötét anyag létezésének ötlete. Szépen kiszámolták, hogy a csillagokramilyen gravitációs erők hatnak és kiderült, hogy komoly tömeg hiányzik.

Megmérték a csillagok sebességét közel a galaxisok magjához, kicsit távolabb és a legszélén is.

en.wikipedia.org/wiki/Galaxy_rotation_curve

A középen lévő fekete lyuk hatása és a csillagok hatása jól számolható, hiszen a fekete lyuk egyszerűen középen van, a csillagok eloszlása (hol van több) meg ismét csak ismert. Kell lennie tehát plusz tömegnek, ami az egész galaxisra eloszlik. Innen a sötét anyag ötlete.

Az, hogy sötét anyag ténylegesen létezik viszont már más megfigyelések eredménye.

Van több "világegyetem" is, vagy a mienk szélén megállunk?

A furcsa az a dologban, hogy ez a sötét anyag nagyjából együtt mozog a látható anyaggal. (Vagy inkább fordítva, a látható anyag mozog együtt a sötét anyaggal.)
Galaxisok ütközésénél figyelték meg.
Az egész olyan, mintha a látható anyag, ennek a sötét anyagnak a gyámsága alatt létezne. Annak egy amorf megnyilvánulásaként.
Mintha egy kendőt lobogtatna a szél, aminek a 90 %a nem látható, de tudjuk, hogy az a 10% látható rész, egy láthatatlan nagyobbnak a része, a mozgása alapján.

Ja, az valahogy nem fér a fejembe, hogy a relativitás elmélet szerint, a fénysebességhez közel, a testek tömege a végtelenhez közelít. Ezért nem lehet a fénysebességet elérni.
Nos, a tőlünk sok milliárd fényévre lévő, és tőlünk a fénysebességet megközelítő sebességgel távolodó objektumok tömege nem nőtt meg drasztikusan ?
Ugyanúgy persze a mienk is ?
Hiszen minden távolodik mindentől. Nem ? Mi is elképesztő sebességgel távolodunk azoktól. A sötét anyag nem a megnövekedett tömegünk csupán ?

Ja, meg egyáltalán, mi a tömeg ?
1 l víz 1 kg OK.
De ez a sötét anyaggal együtt ennyi ? Hiszen az már Newton idejében is itt volt.
A sötét anyagos föld vonzza, a sötét anyagos vizet. Miközben közel fénysebességgel közlekedünk valamerre.

Izgalmas.

Nekem ez valahogy a Mach elv újraértelmezésének tűnik...

Ja, most olvasom, hogy van néhány olyan galaxis, amiben nincs sötét anyag.
Na, ez is érdekes.
Az ottani víz literje is 1 kg ? :))) És a csapolt sör :)))

hát persze, hogy, nem jársz emberek közé?

Szóval van sötét anyag ez a lényeg.

@arthurthedent: Hogy is van ez? A Tejótrendszer egy klasszikus spirálgalaxis. A Naprendszer a spirálgalaxis egyik spirálkarján van. És mégsem spirális pályán mozog? Ha így lenne, akkor a spirálgalaxis már régen szétesett volna, és gyűrűrendszerek alakultak volna ki.
Amúgy ez a sötét anyag-sötét energia elmélet igen csak elmélet. Eddig csak hajánál fogva előrángatott, belemagyarázott bizonyítékokkal álltak elő az elméleti csillagászok. Jó modernkori túdósok mintájára ők is igyekeznek ízekre szedni mindent. A lehető legegyszerűbb összefüggéseket felállítva. Ha valami nem fér bele a primitivizált modellbe, akkor azt figyelmen kívül hagyják. Ilyen primitivizált modell pl. a Nap és a Föld kölcsönhatásának vizsgálata annélkül, hogy a Hold, vagy a többi Naprendszer beli égitest kölcsönhatását figyelembe venné. Jobb esetben bedobnak egy "K" faktort. Rosszabb esetben jönnek a sötét anyag elméletek.

@Kopasz Szuzukis:

Az ellapult (korong) szerkezet, és a spirálkarok is, épp a sötét anyag eloszlása miatt jöttek létre.
Ezt látszik alátámasztani az, hogy a legutóbb felfedezett galaxis, amiben nincs sötét anyag, nem ilyen, hanem olyan mint egy q.va nagy gömbhalmaz. Semmi spirálkar, semmi ellapult szerkezet.
www.csillagaszat.hu/hirek/tovabb-folytatodik-a-sotet-anyagban-szegeny-galaxis-vitaja/

Sötét anyag biztosan van, egyik megjelenési formája Brendel Matyi.

@HozzászóláSoma Következő: hát nemtom, mikor volt órásmester, 200 éve, még az Ember Tragédiájában van.
Akkor nem lennének anomáliák. Azt mondjuk ugye, hogy kell a sötét anyag, vagy a szomszéd univerzum, hogy beavatkozzon. De miért ne avatkozhatna be a Teremtő-Fenntartó s.k.?
Neked miért szimpibb a visszavonult Teremtő?
Ha valaki folyamatosan igazgat, nem kell aggódni azon, hogy nem tudunk stabil Naprendszert modellezni stb.

@pragmatika: "Nos, a tőlünk sok milliárd fényévre lévő, és tőlünk a fénysebességet megközelítő sebességgel távolodó objektumok tömege nem nőtt meg drasztikusan ?"

Nem a dolgok mozognak a fénysebességnél gyosabban, hanem új tér születik közöttük, ezért a távolságuk gyorsabban nő, mint amilyen sebességgel mozognak valójában.

Úgy képzeld el, mintha egy gumilepedőn mászkálnának a hangyák, ahol a gumilepedőt valaki egyre nagyobbra húzza. A hangyák lassan másznak, a távolságuk viszont gyorsan nő.

@Kopasz Szuzukis: "Naprendszer a spirálgalaxis egyik spirálkarján van. És mégsem spirális pályán mozog?"

A spirált nem együtt mozgó csillagok alkotják, a nap ki és belép a spirálokba.

A spirál valójában egy hullám, ahol a fényes spirált találod, ott fényesebb csillagok vannak, nem több csillag. Hullám, ahogy a tengeren is haladó hullámok vannak, de ahogy a hullám végigfut a vízen nem feltétlenül halad a víz arra, amerre a hullám.

@Kopasz Szuzukis: "Amúgy ez a sötét anyag-sötét energia elmélet igen csak elmélet. "

A természettudományban nincs az elméletnél magasabb foka a tudásnak. Az, hogy az anyagot atomok alkotják szintén egy elmélet, mint ahogyan az is, hogy a villám elektromosság, a fény fotonokból áll vagy az elektronok és a protonok vonzzák egymást.

"Eddig csak hajánál fogva előrángatott, belemagyarázott bizonyítékokkal álltak elő az elméleti csillagászok."

A csillagászok számításokkal állnak elő. Mi, akik nem ismerjük a számításokat csak a fura ismeretterjesztő magyarázatokat látjuk, amik "hajuknál előrángatottnak" tűnnek. Persze, bizarr, fura dolognak tűnnek, de hát ilyen a világ, nem érdekli, hogy nekünk mi tűnik bizarrnak és furának.

@Kopasz Szuzukis: "Ha valami nem fér bele a primitivizált modellbe, akkor azt figyelmen kívül hagyják. Ilyen primitivizált modell pl. a Nap és a Föld kölcsönhatásának vizsgálata annélkül, hogy a Hold, vagy a többi Naprendszer beli égitest kölcsönhatását figyelembe venné."

Ez butaság. Ha úgy számolnának, hogy nem vennék figyelembe a többi égitest hatását, akkor nem jönnének ki a számok és a marsra induló űrszonda alaposan eltévedne. Hidd el, hogy senki sem számol úgy, ahogyan te itt leírtad. A csillagászat nagyon kemény matek, nem lehet általános iskolás szinten hibát találni benne.

@pragmatika: "1 l víz 1 kg OK.
De ez a sötét anyaggal együtt ennyi ? Hiszen az már Newton idejében is itt volt."

A sötét anyag eloszlása más. Amikor ilyen kis léptékben vizsgálódsz, akkor a sötét anyag hatása nem jelentős, ahhoz nagyon nagy, több naprendszernyi teret kell vizsgálnod. Ezek szerint, ha a kérnyező pár száz csillag által körülzárt teret vizsgálod, akkorott valószínűleg találsz annyag sötét anyagot, ami kiadja a csillagok tömegének sokszorosát, de ha a kissszobára korlátozod a vizsgálataidat, akkor itt leenyésző a sötét anyag mennyisége.

Olyan ez, mint mondjuk a levegő budapesten. Összességében sok-sok tonnányi, de a kislábosban elég kevés van.

Feltéve persze, hogy a sötét anyag valójában gyengén kölcsönható, tömeggel rendelkező részecskékből áll. Egyes más (kevésbé valószínű) elgondolások szerint a sötét anyagot sok, kisebb fekete lyuk alkotja.

@arthurthedent: lehet, hogy butaságot beszélek (írok), ugyanakkor:
24.hu/tudomany/2016/10/14/tizszer-annyi-galaxis-van-mint-korabban-gondoltuk/

@pynkladi: Igen, lehetséges, nem hiszem, hogy butaság akkor sem, ha történetesen nem igaz. Ezzel kapcsolatban két dolgot érdemes tudni szerintem:

1) Az ilyen hírek általában nem említik, hogy az adott ötletet mennyire szignifikánsan tudták kimutatni, hogy mekkora a valószínűsége annak, hogy igaz. Megírják, hogy "lehet, hogy ez van", nem írják meg, hogy "az eredeti elképzelés még mindig egymilliószor valószínűbb.

2) A sötét anyag létén ez nem változtat. Eleve a sötét anyagot galaxisokon belül feltételezték, merthogy ott tömörül és a sötét anyag bizonyítékaként felhozott mérések sem függenek a galaxisok számától.