Megjöttek házunkba az új liftreklámok. Kérdezem, hogy miért kell naponta bámulnom egy fasiszta párt hirdetését, rajta a büntetett előéletű vezetőjével? Ez engem sért emberként és magyar állampolgárként egyaránt. Tudjuk, hogy a liftreklámokért fizetnek, de nem hiszem, hogy kötelesek lennénk bármilyen tartalmat elfogadni. Legalább saját házunkban ne legyünk már annyira birkák, mint az ország általában. (Ez utóbbi félmondat szigorúan magánvélemény, mert közszereplő továbbra sem vagyok).

Nyíltan a haza ellenségéivé nyilváníttattunk, néhány millió másképp gondolkodó. Nem lenne más dolgunk, mint visszaadni ezt a sértést, ahogyan a dedó kettőben, és a maga szempontjából mindkét tábornak igaza van. Egy különbség van: az egyiknek nincsen vesztenivalója, a másiknak viszont csak vesztenivalója van. 

35, egy hét sem kellett az újabb ezer halotthoz. Aztán újabb három nap alatt már 36 lett. Majd 37, és 38. Bejött annak a meg nem hallgatott virológusnak az októberi jóslata, mely szerint ezzel a járványkezeléssel legalább 6000-en fognak meghalni. Akkor álltunk valamivel 30 ezer felett. Miközben a vezérlő azt találja mondani, hogy a legszebb karácsonyi ajándék, ha beoltatjuk magunkat. Nem inkább az, hogy túléljük ezt az évet és talán egyszer még őt is?

Van az agymosásnak egy olyan stádiuma, amikor már az agymosó is elhiszi saját baromságait. És így lesz, amíg valaki nem figyelmezteti két nevelő célzatú pofonnal. Bár lehet, hogy abból is azt szűrné le, hogy megtámadták  országát, ami sosem volt az övé.

SPAR. 200 gr magyar, nemzeti színű vaj 850 forint. Ugyanott 250 gr ír vaj ugyancsak 750 forint. 400 forintos csemege uborka helyén űr tátong, mellette ott a 750 forintos francia. Azt hiszem feladom, hogy valamit is megértsek ennek az országnak a működéséből.

December 6-án bekövetkezett az, amit soha nem hittem volna. Kénytelen voltam törölni az ismerősök közül valakit, akit 50 éve ismerek, akivel együtt jártam gimnáziumba, és akit mindig is szerettem és tiszteltem, mert jó ember és őszinte ember. Ez az iskolatárs, négy gyermekes anya, sokszoros nagymama, aki egész életében tanított, eljutott oda, hogy hazaárulónak, uszítónak nevezi azokat, akik nem értenek egyet a vezérlő egyre hajmeresztőbb kijelentéseivel. Ez a fertőzés súlyosabb, mint a covid. Igaz, belehalni nem lehet, de nagyon könnyen terjed és úgy tűnik, gyógyíthatatlan. Végtelenül elszomorít, hogy mi lett születési helyünkből. Mert hazánknak egyre kevésbé lesz nevezhető. A hab a tortán, hogy a lakájközösségi média nem találta indokoltnak a hölgy posztjának letiltását, mert szerintük nem sérti elveiket.

Óbudán olyan tökéletes a rezsicsökkentés, hogy amikor fel akartam tenni egy több mint 50 éves hibátlan lemezt M. emlékére, szinte soronként változtak a dalok hangnemei, olyan erős volt az áramingadozás.

És ha már M., aki számomra is egy bálvány volt, amikor tinédzser voltam és énekesi-rockzenészi pályára készültem, csak félúton elakadtam. A tömeges döbbenet és még tömegesebb gyász és méltató szavak, a rengeteget idézett dalok mellett – persze én is megírtam saját orgánumomnál nagy olvasottságú nekrológomat, amire soha nem hittem, hogy sor kerül – az ostobaság és a gyűlölködés is ellepte az internetet.

No meg azt is elmagyarázták, hogy M. valójában már ifjú kora óta mélységesen vallásos volt, És az Időrablóról megpróbálták bebizonyítani, hogy ez maga az istenkeresés. A zene valóban valami más dimenzió – ezt valamennyien érezzük, akiknek a zene többet jelent valami zajháttérnél – de miért kell minden mögött valami vallásos érzületet keresni? Nála sokkal látványosabban hívő hírességnek sem volt élő tv-közvetítéses gyászmiséje a Bazilikában, amit a magyar főpásztor helyettese celebrált.  Csak nem az ő népszerűségét is annak bizonygatására akarták kihasználni, hogy a magyar mekkora keresztény nemzet? Vagy arra, hogy lám, még egy ilyen remek fizikumú embert is legyűr, a vírus, így jár, aki nem oltatja be magát? Kell a félelemkeltés, közben a párhuzamos csatornán csak covid és migráns-hírek, valahogy ez az istentelen nép nem akar eléggé félni, mi lesz itt?

Ezzel az új, sokadik, valódi szakemberek szerint sokezredik mutációval riogat a "tisztakezű" WHO is, akik a járvány kezdete óta már többszörösen bebizonyították alkalmatlanságukat. Valahányszor megszólalnak, mindig az jut eszembe, hogy bő 10 éve kiderült, hogy a madárinfluenza-járványról szóló tanulmányukat olyanok írták, akik nagy gyógyszerkonszerneknél voltak érdekeltek. Lehet, hogy az egész járvány mögött is ők állnak?

„Már a második mondatod kezdődik azzal, hogy én” – figyelmezteti Charles Foster Kane-t a szerkesztőségi alapelvek meghirdetésekor egyetlen igazi barátja, Jedidiah Leland. Mélységesen sajnálom, hogy már megint az Aranypolgárral jövök, de mit tegyek, ha a tisztelt ellenzék legújabb, önfelkent vezéréről kezd a nemes eszmékkel induló, leendő sajtómágnás jut eszembe, aki bár a világ urának képzelte magát, a nagy cél előtt elbukott. Lehet, hogy neki is meg kellene nézni ezt a 80 éves remekművet, ha még nem látta. Ha meg látta, akkor is…

A végtelen karácsonyi akciók sorába beillesztették az oltási akciót. Még jó, hogy nem piros ruhás angyalkáknak öltözött, felajzott injekcióstűkkel felszerelt nővérkékkel reklámozzák. Valaki a közösségi médiában (a továbbiak kömé) így kommentálta: noooormális? Lehet, hogy az akció eszmei atyja kigondolása közben azt dalolgatta söprögetvén, hogy „a börtön ablakában…”?

Influenszernek mondott kiérdemesült dísz zsoké és politikusok üzengetnek egymásnak, hogy ki az igazi férfi. Pedig már négyéves Unokám is tudja, hogy az „igazi férfi mindig zord/az igazi férfi szoknyát hord”.

A laptopomon a jobb sarokban a hőmérséklet egyszer csak fahrenheitben jelent meg. Feltűnt, hogy nem lehet 41 C decemberben Magyarországon. Addig nincs baj, amíg nem 451. No meg laptopom lehet, hogy tud valamit jövendő tartózkodási helyemről.

Három nappal az esedékes fizetés előtt közölte nagyrabecsült adóhatóságunk, hogy vállalkozásom átkerült a negyedévesektől a havi ÁFA-bevallókhoz. Jó, hogy nem szenteste jutott eszükbe. Nagy szarban lehet a költségvetés, hogyha arra az 1-200 ezer forintra ilyen sürgős szükségük van.

M.-ről eszembe jutott B., akivel egykor együtt alapították az Együttest. M.-mel éppen B. temetésén találkoztam utoljára. Miután B. hazatelepült Amerikából, könyvkiadót alapított, több közös bizniszünk is volt. Az ő utcára néző irodájának ajtajára volt kiírva a következő: „Nem veszünk semmit, nem írunk alá semmit, nem lépek be sehová”. Ezennel üzenem a hajdan csodált, ma már a 21. század legnagyobb farizeusának tartott kömé-alapítónak: „Nem osztok meg semmit, nem lájkolok semmit, nem kommentelek semmit és senkit.” Tudom, hogy ettől sokszázmilliárdos üzlete nem fog összeomlani, én viszont nyugodtabban fogok aludni és rengeteg időm marad fontosabb dolgokra a megmaradt időmben.