A film december 24-én jelent meg a Netflixen, és a politikai hatalmat vádolja azzal, hogy nem tesz semmi érdemlegeset a klímaváltozás ellen. Egyben hangot ad egy nemzedék ökoszorongásának.

Az amerikai Adam McKay filmje, eredeti címén Don’t Look Up, az elmúlt hetek legnézettebb alkotása volt az internetes filmcsatornán, várhatóan megdönti a Netflix eddigi rekordját. Emellett több politikai reakciót, tudományos cikket és segélykiáltást vált ki, mint az elmúlt idők környezeti katasztrófái, vagy az alaszkai és grönlandi melegrekordok. A film vonzerejét kezdetben a szuperszereposztás – Leonardo Di Caprio, Jennifer Lawrence, Meryl Streep, Kate Blanchett – jelentette, de a világ minden tájáról érkezett visszhangok elkötelezett és szociálpolitikai filmmé változtatták a hollywoodi megaprodukciót.

A párhuzamok a jelenlegi válságokkal, köztük a koronavírus-pandémiával széles körben megjelentek a közösségi médiában, megszólaltak egyszerű polgárok, környezetvédő aktivisták, de elismert tudósok is.

A Huffington Post Jean Jouzel francia klimatológus akadémikust kérdezte, aki hosszú ideje élen jár a klímaszkeptikusok elleni küzdelemben. „Amikor az 1980-as években azt mondtuk, hogy ha tovább folytatjuk az üvegház hatású gázok kibocsátását, előbb-utóbb bekövetkezik a helyrehozhatatlan felmelegedés, senki sem hallgatott ránk” – idézi fel. Amerikai kollégája, Michael A. Mann, aki a filmben a Di Caprio által játszott Randall doktort ihlette, ugyancsak évek óta ostorozza a politikusokat és a nagyiparosokat, akik nem hajlandók tudomást venni a valóságról. Ugyanakkor úgy véli, nem elég a helyzet katasztrofális voltát hangsúlyozni, hanem cselekvésre is kell ösztönözni, mert ha teret nyer az a meggyőződés, hogy már késő, ugyanolyan tétlenséghez vezet.

Közben egyre nő az aggodalom, különösen a fiatalok körében. Egy 2021 szeptemberében 10 országban 10.000, 16 és 25 év közötti fiatalt kérdeztek meg, és kiderült, hogy 45%-a fél a klímaváltozástól. Még ennél is megdöbbentőbb a Lancet Planetary felmérése, amely szerint a fiatal korosztály 75%-a látja ijesztőnek a jövőt, 56%-nak pedig az a véleménye, hogy az „emberiség halálra van ítélve.”

„Az ökoszorongás természetes és jogos válasz a környezeti válságra. Nem betegségről van szó – magyarázza Laelia Benoit gyermekpszichiáter, aki a klímaváltozás gyerekekre és kamaszokra gyakorolt hatásáról készülő széles körű kutatást vezeti a Yale egyetemen – Nem is a depresszió új formája, nem igényel orvosi kezelést, csupán társadalmi választ kíván. Egyre több fiatal szenved benne. Ez a magányosságuk kifejezője a társadalommal szemben, amely nem vesz tudomást a klímaváltozásról. Ez a tétlenség az ifjúsággal szembeni visszaélés egyik súlyos formája.”