Első ízben fordult elő, hogy egy téli olimpián a pályákat 100%-ban műhó fedi. Fennáll azonban a veszély, hogy a globális felmelegedés ezt sem kíméli, ráadásul környezetkárosító, tehát a jövőben nem biztos, hogy megoldást jelent.

Az ágyúval történő havazás vizet és elektromosságot  bolygónk készleteiből merít. A több mint 350 ágyú és 100 generátor sokat fogyaszt. A mesterséges havat úgy állítják elő, a vízcseppeket a hideg levegőben porlasztják és úgy fagy megy. 800 olimpiai uszoda vize fogy el az alpesi sípálya behavazásához.

A kínai szakértők azt állítják, hogy a hó gyártásához napelemeket használnak fel.

Ökológiai szempontból is vannak kifogások a műhó ellen. Nehezebb a természetes hónál, késlelteti a növényzet növekedését, jobban terjednek az invazív fajták. A fauna is érintett a késő vegetáció miatt. A tavasz kezdetén az állatok szenvednek a táplálék hiányától. Az éjszakai állatokat zavarja a hóágyú zaja. 80 decibel az általa keltett hangszennyezés. Ekkora zaj egy délutáni forgalmú párizsi utcán van – mondja összehasonlításul Vincent Vles, a toulouse egyetem professzora a Huffington Postnak.

Néhány évtizeddel ezelőtt a műhóval még pótolni lehetett az alacsonyabban fekvő pályák havát. Ma a felmelegedés miatt már mindenhol szükség van műhóra. 2050-re már legfeljebb 2220 méter magasban lehet természetes körülmények között havat találni.

A műhó gyors olvadásának megakadályozására hűtő szerpentineket ágyaznak be a talajba. De a klímaváltozás miatt ez az eljárás is egyre nehezebb és költségesebb lesz. Ha nem sikerül a párizsi egyezményben vállalt kötelezettségeket teljesíteni, más, súlyos katasztrófák mellett a téli olimpiáknak is vége lesz: 2100-ra ugyanis a nagy téli sport-központok közül legfeljebb a japán Szapporo lesz elég hideg és behavazott a versenyek megtartására.