Ezekről a kis termetű lovakról, amelyek szabadon legelésznek az Assateague szigeten Virginia és Maryland között, az Egyesült Államokban régóta tartja magát a legenda, hogy még a spanyol hódítók hozták őket az Újvilágba. Aprók maradtak, mert elsősorban algákkal táplálkoznak, de rendkívül erősek és intelligensek. Az a hír járja, hogy egy elsüllyedt hajóról menekültek ki, de sikerült kiúszniuk és elfoglalták ezt kis szárazföldet. Most egy francia paleontológus megerősíti ezt a mítoszt.
1947-ben jelent meg Marguerite Henry Misty of Chincoteague című gyermekregénye, amely szerint 200 évvel a konkvisztádorok érkezése után két gyermek arra gyűjti a pénzét, hogy megvásárolja a csikó Mistyt és anyját, Phantomot. A kancát sok viszontagság után szabadon engedik, hogy ismét rátaláljon kedvenc csődörére, Pied Piperre. Azóta a sziget valóságos turistaparadicsom lett. Mindenki megcsodálja e vadlovakat a tengerparton, de nem tanácsos hozzájuk közel menni, mert nem túl barátságosak és könnyen harapnak. Jelenleg mintegy 240 példány él bennük, és a két állam vigyáz arra, hogy ne következzenek be túlnépesedés köztük.
A helyi tűzoltók gondoskodnak róluk, ők viszik a lovakat fürdeni a tengerbe.
Nicolas Delsolnak, a floridai természettudományi múzeum paleontológusának, aki egyébként főleg a szarvasmarhák őseivel foglalkozik, Haiti egy spanyolok által 1500 körül épített falujában talált lómaradványokat. Kimutatta, hogy ezeknek a DNS-e nem sok közös pontot mutat az Amerikában ma élő lovakkal. Miután átnézte az Államok állati DNS-archívumait, rájött, hogy a legközelebb a Chinccoteague pónik állnak a haiti lelethez.
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
