Amikor elindultunk vasárnapi wellness-délelőttünkre, már folyamatosan csipogott. Nem tudtuk, melyik autóhoz tartozik a parkolóban, mivel nem vagyunk érintettek.
Amikor három órával később hazafelé igyekeztünk, még mindig csipogott. Néha egy-egy másodpercre elhallgatott, aztán újra kezdte a korábbi lendülettel.
Amikor befejeztük ebédünket, még mindig csipogott. Miközben elomlottunk emésztés céljából még mindig csipogott, de már egyre halkabban.
Mire másfél óra múlva felébredtem sziesztámból, elhallgatott. Végleg elveszítette a reményt, hogy valaki ellopja.
Vagy pedig a tolvaj megvárta, amíg az akkumulátor lemerül és a riasztó is kikapcsol.
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
