csavargó hölgy maradj még
míg az éj nem ér véget
csak állomás vagyok utadon
szeretôd nem lehetek
hógyermekkel osztottam ágyam
mikor fegyverrel szolgáltam
hogy az éji fagy keményebb legyen
mindenkit legyilkoltam
haja a tiédhez volt hasonló
de ha álomba merült
mint aranyfüst-lélegzet
sok fürtje fátyolként szétterült
miért állsz oly csendesen
az ajtóm elôtt ott?
utadat régóta járod
lépted hozzám hozott
csavargó hölgy maradj még
míg az éj nem ér véget
csak állomás vagyok utadon
szeretôd nem lehetek
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
