Írolvasgondol

Van egy egyetemes Magna Carta, amelyet az emberek nehezen fogadnak el, pedig felette áll az emberek által írott alkotmánynak. Cormac Cullinan, akinek ügyvédi irodája a dél-afrikai Fokvárosban működik,Wild Lawnak, a természet törvényének nevezi.

”Annyira hozzá vagyunk szokva ahhoz, hogy alkalmazkodjunk egy olyan törvényhez, amely a természet kihasználását célozza, hogy a gondolat, hogy a törvénynek inkább a természet erőinek szolgálatában kellene állnia, abszurdnak tűnik számunkra”- mondja.

Véleménye szerint el kellene gondolkodnunk azon, hogy törvényeink nagy része segít az érintetlen környezet megsemmisitésében. Ezért ideje félretenni az antropocentrikus filozófiát, amely létrehozta a modern jogrendszert és magunkévá tenni azokat az egyetemes elveket, amelyek vonatkoznak a földi lények minden tagjára.

Néhány példa erre a megközelítésre: a természet törvénye diktálja, hogy amikor az üvegház hatású gázok az atmoszférában elérnek egy bizonyos szintet, visszafordíthatatlan éghajlati változások következnek be.  Az emberi törvények ezt nem veszik figyelembe, sőt azoknak a tevékenységeknek a nagy része, amelyek a klímaváltozásokhoz vezetnek, abszolút legálisak.

Cullinan két évvel ezelőtt mutatta be az ENSZ-ben az „Egyetemes Nyilatkozat Földanya jogairól” című munkáját, amelyben lefektette az általa vallott elveket. Ebben kimondja, hogy minden embernek joga van,hogy bírósághoz forduljon, hogy megvédje a Föld egy másik tagjának jogait, legyen az állat, fa, vagy folyó. Egy kicsit úgy, mint a mai törvények szerint, amikor jogi eljárást kezdeményezhet valaki, ha a sértett ezt nem teheti meg, mert például még kiskorú és csak a törvényes gyámjai képviselhetik. „Ez nem utópisztikus forradalom lenne-  mondja-  hanem a létező törvények kiszélesítése.”

Vannak országok, amelyeknek az alkotmánya elismeri a természet jogait. 2011-ben a perui Vilcambamba folyó megnyert egy pert, amelyben megtiltották, hogy medrét egy útépítésben keletkezett hulladék lerakó helyévé tegyék.

Az utóbbi években, hála a nemzetközi konvencióknak, kiszélesedett az úgynevezett környezeti jogszolgáltatás területe. De Cullinan világossá teszi,hogy a Wild Law egészen más dolog. A környezettel foglalkozó törvények csak módosítják a létező törvényeket, korlátozzák a környezeti károkozást, például, azzal, hogy engedélyhez kötik a bányászatot, az erdőirtást, az építkezést, nem mondanak viszont ellent jogalkotásunk alapkoncepciójának, miszerint a világ az ember rendelkezésére álló tárgyak összessége.

A környezeti törvények tartalmaznak korlátozásokat a tulajdonjogban, de a természet világát úgy tekintik, mint tulajdont. A Wild Law szerint viszont a jogrendszer célja nem az, hogy megengedje az embereknek, hogy uralják, kizsákmányolják a földi közösség többi tagjait, hanem,hogy fenntartsák az egyensúlyt az érdekeik között, garantálva az egész ökorendszer integritását.

”A környezeti törvények egyenlők azokkal a törvényekkel, amelyek korlátozták a rabszolgatartót a rabszolga megbüntetésében,míg a Wild Law le akarja rombolni ezt a rabszolgaságot, azaz meg akarja tiltani,hogy az ember úgy bánjon a természettel, mint a rabszolgájával.” —magyarázta. Chartája egy lépést tesz előre az úgynevezett “ állati jogok” terén is, mert őket is törvényes és jogokkal rendelkező lényeknek tekinti, mint a folyókat, a hegyeket, a növényeket.

„Nem arról van szó, hogy meg kell tiltani minden olyan emberi tevékenységet, amelynek hatása van a környezetre,mert akkor még enni sem tudnánk - tette hozzá Cullinan - Azt azonban meg kell tiltani az embereknek,hogy önző, kicsinyes okokból károsítsák a természetet. Ha sikerül olyan autót tervezni, amely nem árt az ökorendszereknek, akkor nem kell lemondani a vezetésről. Ha viszont az autóipar veszélyezteti a jövő generációk életét, jobb kikapcsolni a motorokat.”