Már félek, ha találkozom vele a liftben, a ház előtt, vagy akárhol, mert biztos, hogy perceken belül lyukat beszél a hasamba. A tizediken lakó idős, ám annál agilisabb hölgy a rutinszerű „szép időnk van” mondaton felbátorodva rögtön a nyakamba zúdította legújabb akcióját. Ő ugyanis állandóan szervez, szervezkedik, agitál, aláírást gyűjt. Most éppen a társasház közös képviselője ellen.
Aki szerinte jogtalanságok egész sorát követi el, aki szerinte csal, lop, hazudik, olyan dolgokat művel, amire senki sem hatalmazta fel, neki már megvan az összes bizonyítéka, hamarosan bírósághoz fordul, de a költségeket nem kívánja maga állni, ezért jó lenne, ha a lakótársak is ráébrednének állampolgári kötelességükre.
Na, témánál vagyunk! Korábban, ha jött a legkülönbözőbb petícióival, amelyeknek a többsége nem volt más, mint az egyes lakók közti marakodások, feljelentgetések folyamodványa, és udvariasan megkértem, hogy hagyjon békén, van nekünk elég bajunk ezek nélkül is, örülünk, ha munkát találunk, nincs időnk ilyen piszlicsáré ügyekre, akkor mindig elővette, hogy nincs meg bennünk az állampolgári öntudat.
Most úgy gondoltam, ellentámadásba megyek át, mert közben jött velem, nyomta a fülembe a süketet, miközben én már azon izgultam, hogy lekésem szüleimmel a piaci randevút. Emlékeztettem arra, hogy annak idején ugyanez volt az előző közös képviselővel, az előző háztakarítóval, az előző karbantartóval, jöttek a különböző aláírásgyűjtésekkel, rendkívüli közgyűlésekkel, miközben a rendesek is rendre kocsmai szintű személyeskedésekbe torkolltak, és ez a ház ilyen, pont, mint az ország, hogy mindenki legszívesebben megfojtaná a másikat egy kanál vízben, miközben minden rohad. Például az, hogy az egész környéken csak a mi szalagházunk tudott kimaradni a panelprogramból, mert amikor meg akarták szavazni, akkor is azzal voltak elfoglalva, hogy kit utálnak jobban a ház választott képviselői közül.
- Tudja, az a baj ebben a házban, hogy túlságosan sok az alattvaló-típus. Mint amilyenek maguk is – közölte velem a hölgy kedves mosollyal.
Annyi baj legyen. Legalább ha visszaállítják a királyságot, majd elmondhatom, hogy én már akkor alattvaló voltam, amikor még köztársasági államforma volt Magyarországon. Hátha még valami hasznom is származik belőle.
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
