Hajléktalanok vackoltak be a piac közelébe, éppen szembe egy plébániatemplommal, és tőszomszédságban az elviselhetetlen utcai énekessel, aki amúgy nagyon szépen gitározik, de úgy látszik, még senki sem mondta meg neki, hogy ne énekeljen.
A mélyparkoló külső falánál ütöttek szállást, súlyos takarókkal, és könyvtárnyi olvasnivalóval. Mert a szellemet is kell táplálni, nemcsak a testet.
Fel sem merül bennük, hogy bemenjenek egy hajléktalan szállóra. A közterületesekkel már közösen megszokták egymást. Odabent, azt mondják, nagyon lopnak, féltik a kis semmijüket. Igaz, itt is eltűnik olykor-olykor ez-az, de legalább szabad levegőn vannak. Ha fáznak, napközben bemennek az üzletközpontba, jól megférnek a vásárlókkal, valamint a kis- és középkategóriás maffiózókkal, akik a kezükben tartják a piacot. Talán még a közterületeseket is.
A plébániatemplomból még soha senki nem hívta őket be melegedni. Elvégre nem méltók ők arra, hogy Isten hajlékába lépjenek…
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.