A Felföldek csendes mesemondója: Donovan: Fairytale (1965)

By: Göbölyös N. László 2014. jún 08.

„Nagy-Britannia válasza Bob Dylanre” – csapott le rögtön a média a még tizenéves skót fiatalemberre, amikor megjelentek első dalai. Mi a közös Dylanben és Donovanben? Mindketten merítettek hazájuk népdalkincséből, egyiknek sincs igazán nagy hangja, mindketten akusztikus gitárral a kezükben kezdték pályafutásukat, majd próbálkoztak bonyolultabb hangszerelésekkel is, mindkettőnek voltak pályájuk kezdetén protest-songjaik (néha még később is), első nagy sikereik között egyaránt volt szél-téma (Blowin’in The Wind - Catch The Wind). Mindkettő igazi költővé nőtte ki magát. Ennyi, aztán mintha elvágták volna.

https://www.youtube.com/watch?v=J8hjEYTpwE8

Amikor Bob 1965 őszén a szigetországban turnézott, a róla forgatott dokumentumfilm, D.A.Pennebaker Don’t Look Back-je kedvéért összehozták őt Donovannel. A skót dalnok – feltehetően a poén kedvéért – eljátszotta neki a Mr. Tambourine Mant, saját szövegével. Nem lett harag belőle, de barátság sem. Dylant ekkor már első híveinek egy része „kiátkozta”, Donovannek azonban sem akkor, sem később nem kellett ilyesmivel szembenéznie, pedig útkeresésekért ő sem ment a szomszédba.

Donald Philip Leitch a Glasgow melletti Mayhill-ben jött a világra 1946. május 10-én, szülei gyári munkások voltak. Kiskorában gyermekbénuláson esett át, emiatt a mai napig sántít egy kicsit. Szülei népdal-szeretete volt első ihlete, amikor 14 évesen gitározni kezdett. Az iskolából hamar kimaradt, inkább útra kelt, hogy élményeket gyűjtsön és átélje a szabad „beatnik-érzést”. Az angol és skót népdalok mellett a tradicionális blues is megfogta, ilyen és ezektől inspirált dalokat játszott csavargásai során a megélhetésért. Így találtak Manchesterben a Pye Records emberei, Peter Eden és Geoff Stevens, akik részére elkészítette első demo-felvételeit.

https://www.youtube.com/watch?v=AkJHmLTiX78

Ez lett az alapja első albumának, a What’s Bin Did and What’s Bin Hid-nek, amelyen első kislemezének két dala, a Catch The Wind és a Josie mellett szerepel többek között a Car Car, Woody Guthrie dalának átdolgozása, valamint Aaron Zeitlin és Sholom Secunda Donna Donna című jiddis dalát, amely számtalan verzióban ismert, néhány évvel korábban Joan Baez is műsorára tűzte. Amerikában – nyilván a Dylan-hasonlóságra építve – a skót dialektusú cím helyett Catch The Wind-ként adták ki az első Donovan-ópuszt.

A csendes dalnok már túl volt az első amerikai fellépésen – éppen Baezzel énekelt együtt az 1965-ös Newport-i Fesztiválon, igen, ott, ahol Dylant kifütyülték – és a „hasonmással” való találkozáson, amikor 1965. október 22-én már a második albumát kínálta híveinek, Fairytale címen.

Ahogyan az elsőn, itt is egy szelíd szerelmes dal a nyitány, a Colours, amelyet az utolsó versszak miatt gyakran értelmeztek protest-songnak:

„A szabadság a szó,

melyet ritkán ejtek ki úgy,

hogy ne gondoljak

az időre

midőn szerettek”

Elvégre a szabadság-szerelem összefüggéseit éppen nekünk, magyaroknak nemigen kell magyarázni, és a korszak csendes forradalmárai, a hippik (akivel Donovan, ellentétben Dylannel, sokáig lelki közösséget vállalt), a korlátlan szerelemben látták a szabadság egyik legszentebb megnyilvánulását. No és a protest-hírnévnek az is jót tett, hogy szinte Donovannel párhuzamosan a rock „Pasionariája”, Joan Baez is lemezre vette a Colourst. Amikor aztán Ken Loach Poor Cow-jában Terence Stamp adja elő a dalt, visszakapja eredeti értelmét.

https://www.youtube.com/watch?v=GX3AnhefltM

A Colours ihletője Donovan új múzsája, Linda Lawrence, aki korábban az északi dalost rock-körökbe bevezető Brian Jones szerelme volt. Szegény Briannek nem volt szerencséje ezekkel a nagy kisugárzású hölgyekkel, rendre elszerette őket tőle valaki…Donovan és Linda éveken át tipikus „se vele, se nélküle” kapcsolatban éltek, a lány egy időre el is menekült előle Amerikába, a fiúnak pedig két másik nőtől született két gyermeke, azonban 1970-ben mégis csak összeházasodtak.

Azért találunk a lemezen igazi tiltakozó dalt, amely jól illett bele a nemzetközi háborúellenes kánonba, ez pedig a Ballad of A Crystal Man.

„Menjetek csak beszéljetek szabadon éljetek

de hagyjátok a mentával cukorral játszó gyerekeket