Film készül egy nagy szerelmi románcról. LC költő-énekes fiatal nőt vesz feleségül, de rábízza barátjára, az idősen is jóképű PN színészre, amíg ő a világ körül turnézik. PN és az ifjú feleség persze összeszűrik a levet, és amikor LC hazaér, keresztül lövi barátját. Én vagyok a rendező, és amikor a gyilkossági jelenetet forgatják, rajtam akarják kipróbálni a halálos lövést.
Lélekszakadva érkezik egy barátom a helyszínre, és közli, hogy LC-t kinevezte a kormány egyházügyi államtitkárnak, személyi titkára pedig egy másik barátom, a Szabad Ember lett. LC el is fogadja a meghívást, és elhatározza, hogy e pozíciójából megtisztítja a magyar közéletet. Meg is nevezi a „tiszta kezek napját”, szeptember 11-et, mert az Hánuká ünnepe és a fény átvilágít mindenkit, jókat és rosszakat egyaránt. Hiába magyarázom neki, hogy szeptember 11-re legfeljebb Ros Hásáná eshetne (az idén ráadásul két héttel később lesz), de csak köti az ebet a karóhoz. Belegondolok: igaza van. Ha minden kardinális kérdést ilyen könnyedén meg lehetne oldani, nem itt tartanánk.
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
