Egy teszt szerint előző életemben művész voltam. Ez ellentmond minden reinkarnációs elméletnek. Lehet-e ugyanannak újra születni többször is? Ha igen, akkor azért, hogy amit nem fejeztünk be előző életünkben, az új életben befejezhessük?
Egy másik teszt szerint 2071. szeptember 24-én fogok meghalni. Tiltakozom, azon a napon lesz 70 éve, hogy Életemmel megismerkedtem. Nehogy már valami barom kaszás elrontsa az évfordulót? Amúgy akkor már elütöm a 115-öt, ha semmi nem jön közbe.
Oidipusz király óta a jóslatok arra tanítanak, hogy sorsunkat nem tudjuk elkerülni, akkor sem, ha mindent megteszünk ennek érdekében. Csak azt nem értem, hogy miért ölnek bele temérdek pénzt a mai napig a jóslatokba? Egyszer nekem is megjósoltak egy boldog, ám rosszul végződő szerelmet, mégsem tértem ki előle. Aztán megjósoltak egy nagy boldogságot hozó változást az életemben, és azóta is boldog vagyok. Az első jós híres magyar író, aki néhány barátját ért telitalálat után fel is hagyott a jóslással. A második pedig egy ismeretlen jövendőmondó volt a marrákesi piacon, aki egy sivatagi viperával a nyakamban erősítette meg az áldást.
Stephen Hawking egy vonósnégyesen magyarázta el a világegyetem végtelenségét, egyben törvényeinek állandóságát. Ugyanazok a húrok végtelen harmónia-variációra képesek, ugyanez az erő végtelen számú univerzumot alkothat. Ez számomra nem csupán porszem-létünk újabb bizonyítékát adja, hanem azt is, hogy a zene az univerzum hangja, amelyből egy parányi, mégis végtelen visszhang jutott el hozzánk.
Visszavonulok a passzív remittenda állapotába.
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
