A BBC csatorna kulturális szekciója a világ 62 kritikusát kérdezte, hogy összeállítsa minden idők amerikai filmjeinek listáját. Az összeállítás tartalmaz néhány vaskos meglepetést.
A seregszemléből nem hiányzik Alfred Hitchcock, Orson Welles, Stanley Kubrick, Francis Ford Coppola, Steven Spielberg. A kritikusok szubjektív kritériumok alapján állították össze a listát, amely vegyíti a klasszikusokat egyes különlegességekkel annyira, hogy az Elfújta a szél, például csak a 97. helyre került.
A felsorolás előtt szükséges megjegyezni, hogy a BBC “amerikai filmen minden olyan filmet ért, amelyet amerikai forrásból finanszíroztak, tekintet nélkül arra, hogy a rendező Amerikában született vagy nem. Így nem kevesebb, mint 32 külföldi rendező szerepel az összeállításban.
Charie Chaplin Modern idők című nagy némafilmjétől (1936) Terence Malick Életfájáig (2011) sok minden megtalálható benne. Nem kelt meglepetést, hogy Orson Welles Aranypolgára (1941) a pódium első lépcsőfokára került, őt követi Coppola és Hitchcock. A sci-fitől a westernig és a drámáig megjelenik benne az amerikai mozi minden gazdagsága és témáinak különbözősége.
Észrevehető, például, hogy a rasszizmus bizonyos mértékig korlátot szab a besorolásnak: D.W. Griffith Egy nemzet születése című alkotása (1915) , amely déli nacionalista szemszögből mutatja be az amerikai polgárháborút és amelyet a Ku Klux Klan sokáig magáénak vallott, a 39. helyet foglalja el, míg Steve McQueen filmje, a 12 év rabszolgaság (2013), amelynek középpontjában éppen a fajgyűlölet elleni harc áll, csak a 99. helyre került. De ha már Griffith-nél tartunk: legnagyobb filmje, az Egy nemzet születése után készült Intolerance (1916), amelyben volt némi „vezeklés” is az előző, nagy viharokat kavart mozija miatt, nem került be a legjobbak közé.
A több filmjével is szereplő Chaplin legjobb helyezését Az aranylázzal (1925) érte el, Martin Scorsese filmjei közül A taxisofőrt (1976) taksálták a legtöbbre, Woody Allen Annie Hallja (1977) hozta a legmagasabb helyezést rendezőjének. A nagy klasszikusok közül bekerült Erich von Stroheim Gyilkos aranya (1924, 22.), amelynek eredeti, 8 órás változatát a nagyközönség soha nem láthatta (1999-ben a Turner készített Stroheim feljegyzései nyomán egy közel négyórás verziót belőle). 28. lett a Quentin Tarantino Ponyvaregénye (1996), Billy Wilder Legénylakása (1960) hat hellyel előzte meg a Van, aki forrón szereti című megunhatatlan fekete komédiát. (24., 30.). George Lucas első Csillagok háborúja-filmje (1977) a 36. helyet érdemelte ki, kettőt verve Stephen Spielberg Cápájára. A nagy némafilm-művészek közül bejutott Buster Keaton is (Sherlock Holmes jr., 1924., 44.). A Diploma előtt (Mike Nichols, 1967), az 55. Száll a kakukk fészkére (Milos Forman, 1975) az 59. helyre volt jó, 69.-nek rangsorolták Godfrey Reggio Koyaanisqatsi – Kizökkent világ című nyomasztó „dokumentumfilmjét” (1982.). Furcsa, hogy Robert Zemeckistől többre taksálták a Vissza a jövőbe első részét (56.), mint a Forrest Gumpot (74.). Furcsa, hogy a számos maradandó filmet készítő Sidney Lumet csak a Hálózattal (1976) tudott bekerülni (73.) és hogy a western alapművének számító Hatosfogat (1939) csak 77., miközben rendezője, John Ford, egy kevésbé ismert filmjével bent van az első tízben. Az is különös, hogy Stanley Kubrick 4 filmmel is jelen van, de a Mechanikus narancsot (1971) nem válogatták be. Lehet, hogy nem merték?
Ami még feltűnő: hiányoznak a nagy amerikai II. világháborús filmek a Halál ötven órájától a 22-es csapdájáig, és a „vietnami” filmek közül és csupán Coppola Apokalipszis, most-ja került be a Forrest Gump mellett. Nagyon kevés a vígjáték, Woody Allent kivéve szinte csak régiek akadnak, mint például a Marx fivérek Kacsalevese (1933, 95.). Nincsen benne egyetlen nagy ókori kosztümös film sem, legalább a Ben-Hur megérdemelte volna. Igaz, szerencsére a 11 Oscar rekordját beállító Titanicot is elfelejtették…
Tehát, ahogyan lenni szokott, megint elkészült egy rangsor, amelyben mindenki megtalálja a maga kedvenceit és a maga hiányzóit is. Az oldal szerző-szerkesztője például biztosan betette volna az Easy Ridert, a Kis nagy embert, a Madárijesztőt, a Hairt, a Szakaszt, a Holt költők társaságát, a Bronx-i mesét, a Halott embert…
A lista első tíz helyezettje:
1 Aranypolgár / Orson Welles, 1941/
- Keresztapa / Francis Ford Coppola, 1972/
- Szédülés / Alfred Hitchcock, 1958/
- 2001: Űrodüsszeia / Stanley Kubrick, 1969/
- Az üldözők / John Ford, 1956/
- A hajnal / F.W. Murnau, 1927 /
- Ének az esőben / Stanley Donen és Gene Kelly, 1952 /
- Psycho / Alfred Hitchcock, 1960 /
- Casablanca / Kertész Mihály, 1942 /
- Keresztapa II. / Francis Ford Coppola, 1974/
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
