Írolvasgondol

Lawrence Lessig, a Harvard egyetem jogi professzora augusztus 10-én bejelentette, hogy Hillary Clinton, vagy Bernie Sanders, demokrata párti jelöltek mellett indulni kíván az előválasztásokon az Egyesült Államok elnöki posztjáért. Programja legalább egy pontban különbözik a többi jelölt programjától: megígéri, ha megválasztják, lemond. A Figaro bemutatja ezt a nem átlagos személyt.

Lessig nem gondolta, hogy eleve elrendelt, hogy jogász karriert fusson be. Kamaszként a republikánusoknak szurkolt. „Barátai azt gondolták, hogy egy napon elnök lesz” - írta az amerikai Wired magazin egy cikkében 13 évvel ezelőtt. Lawrence Lessig részt vett egy szenátor kampányában, majd egy időre felhagyott a politikával. Mielőtt elkezdte jogi tanulmányait, közgazdaságtant és filozófiát tanult. A Yale egyetemen diplomázott, és Richard Posner bíró mellett dolgozott. Azonban nagyon hamar visszatért a tanításhoz és jelenleg a Harvard egyetem jogi karán oktat.

Lawrence Lessig, akkor már chicagói jogász professzorként, felfedezte az Internetet. Az értelmiségiek számára akkor még ismeretlen volt a digitális világ. Lessig elkezdett érdeklődni a jog és az Internet közötti kapcsolat iránt. Gondolatairól könyvet is írt, amelyben összehasonlítja az informatikát és a jogot, tagadva azt az elméletet, hogy az Internet természeténél fogva irányíthatatlan. A jogász professzor egyike lett az Internet első teoretikusainak, és rajongó védelmezőinek. 2002-ben társalapítója lett a Creative Commons elnevezésű szervezetnek, amely a digitális korszakhoz illeszkedő, új, intellektuális normákat javasol.

Néhány éve Lessig új harcot indított: az amerikai demokrácia korrupciója ellen. A nagy vállalatoknak az a lehetősége, hogy finanszírozzák a választási kampányokat – véleménye szerint- a felelős azért, hogy az állampolgárok és képviselőik között árok keletkezett. „A rendszer meghamisított” - idézi Elizabeth Warren szenátor szavait, aki a másik nagy ellenzője a nagy vállalatok befolyásának az amerikai politikában. 2014-ben Mayday-t (felhívás riadóra) kezdeményezett azzal a céllal, hogy meggyőzze a nőket és az ország politikusait, hogy módosítsák a választási kampányok finanszírozását szabályozó törvényeket. Több mint 10 millió dollárt fektettek be ebbe a kezdeményezésbe, jelentős siker nélkül.

Augusztus 10-én Lessig új szakaszt nyitott ebben a küzdelemben, részvételi finanszírozási kampányt indított: ha szeptember 7-ig sikerül 1 millió dollárt összegyűjteni, Lessig rész vesz a Demokrata párt előválasztói jelölő gyűlésein. Megígéri, hogy amennyiben megválasztják, ő lesz az Egyesült Államok első ”népszavazási elnöke”, kizárólag csak addig fogja vezetni az országot, amíg meg nem változtatják a választási kampányok finanszírozására vonatkozó törvényeket, utána lemond az elnökségről egy demokrata alelnök javára.

A Le Figaro szerint Lawrence Lessignek csekély az esélye, hogy elnöknek válasszák, sőt akár hogy részt vegyen a Demokrata előválasztásokon. Célja mindenek előtt, hogy kiváltson egy vitát az elnökjelöltek körében, az általa védett témában. Mint az Interneten, ahol bárki kifejezheti a véleményét, a professzor olyan választásokról álmodik, ahol mindenki véleménye számít. Nincs egyedül ebben az ügyben: Bernie Sanders, aki szintén jelölt a demokraták részéről, már megígérte, hogy harcolni fog azért, hogy ”kivonják a politika pénzeit”.

Bár immáron kedvenc témája a politika, Lessig mindig kölcsönvesz számos dolgot az Internet kultúrájától. Megígéri például, hogy meg fogja „hackelni” az elnökválasztást, terjeszti a programját a YouTube-on, és részvételi finanszírozási kampányt szervez. Amikor a Washington Post feltette neki a kérdést, hogy sikerül-e majd megszerezni az amerikaiak szándékszavazatának 1%-át, ami előfeltétele a Demokrata Párt előválasztásán való részvételnek, így válaszolt: „az amerikaiaknak már 1%-a nézi az előadásaimat”.