Írolvasgondol

1896-ban a The May Irwin Kiss című rövid filmben egy csókot váltó pár még nagy izgalmat keltett a nézőkben, mivel akkor a részleges vagy teljes meztelenséget nem nézte jó szemmel az akkori erkölcsi felfogás. Csak 1915-ben törte meg a jeget az első meztelen nő megjelenése a moziban. George Foster Platt Inspiráció cimü néma filmjének szenzációt keltő szereplőjét, egy kanadai lányt, Audrey Munsonnak hívták. Egy modellt játszott, aki ruhátlanul, tetőtől talpig sárral borítva ihlette meg a mestert. A cenzúra nem tiltotta le a filmet,amelynek nagy kassza sikere volt, tekintettel arra, hogy a női test úgy jelent meg, mint a szépség művészeti ideálja és nem volt szexuális töltete.

A színésznő még hasonló szerepeket játszott további három filmben és vita tárgya volt addig, amíg több év után Amerikában Hays-féle filmkódex megtiltotta a meztelenség ábrázolását. Az Inspirációnak, úgy tűnik, nem maradt fenn egyetlen kópiája sem.

Munsont, akit neveztek Manhattan kisasszonyának, a Kiállítás lányának, Amerika Vénuszának, 15 éves korában fedezte fel Ralph Draper fotós, aki bevezette a művészvilágba és sok New York-i festőhöz és szobrászhoz ajánlotta be modellnek. A lány mintegy húsz, a városban elhelyezett képnek és falfestménynek volt az ihletője. Teste és arca díszítették John D. Rockefeller és George Vanderbilt házait ‚ J.P. Morgan yachtját, valamint a tíz és ötven centeseket.

Munson a húszas években cikkeket is a The New York Americanben ezekben arra buzdította az embereket, hogy változtassák meg a szépségről alkotott normákat és felhívta a figyelmet arra, hogy közömbösek a modellek sorsát illetően.” Mi történik a művészek modelljeivel? “- kérdezte az 1921-ben megjelent egyik írásában. “ Felmerül bennem, hogy van-e valaki az olvasóim között, akinek, amikor megtekint egy mesterművet, legyen az szobor vagy kép, amely meztelen fiatal nőt ábrázol, eszébe jut, hogy hol van most ez a szép modell.”

A mozi adta meg neki a lehetőséget, hogy meztelen jeleneteivel híressé váljon. Azt mondta, úgy vállalja ezt a meztelenséget, mint a művészetnek tett áldozatot. és így válaszolt a keresztény szervezetek bírálataira: “ Akkor kezdtünk ruhát ölteni, amikor rossz gondolatok és bűntudat fészkelte be magát az agyunkba. A ruhák ártalmasak a testünknek és még ártalmasabbak a lelkünknek.”

Karrierje azonban ugyanolyan gyorsan lehanyatlott, ahogyan felfelé ívelt. Miután összesen négy filmben szerepelt, a nevét besározta egy gyilkossági ügy, amelyet a szenzációhajhász sajtó bőven tálalt. Egy nős ember szeretett bele és megölte a feleségét, hogy vele élhessen. Az illető, egy bizonyos dr.Walter Wilkins a tulajdonosa volt a panziónak, ahol a színésznő és anyja élt. Bár Munsonnak semmi köze nem volt a gyilkossághoz, a rendőrség kihallgatta, a nevén így folt esett és hamarosan munka nélkül maradt. Wilkinst halálra ítélték, de a kivégzést megelőzve a cellában felakasztotta magát.

Audrey Munson élete ezután pokollá vált. 1922-ben megpróbált öngyilkosságot elkövetni, higany-kloridot ivott. Megmentették, de paranoiás lett és azon a napon, amikor 40 éves lett, bírói végzés alapján egy ogdensburgi pszichiátriai intézetbe zárták. Ott élt csaknem 65 évig, 1996-ban halt meg 104 éves korában.

Bár Munson volt az első nő, aki filmen megmutatta a testét, a legbotrányosabbnak tartott meztelenségnek sokáig Hedy Lamarr osztrák színésznő volt a megjelenítője. Gustav Machaty cseh rendező 1933-as filmjében, az Extázisban egy szép fiatal nőt játszik, aki gazdag és öreg férje mellett szeretőt tart. Lamarr akkor 18 éves volt és teljesen meztelenül jelent meg egy tíz perces jelenetben. Egy erdei tisztáson keresztül kellett eljutnia egy tóhoz, amelyben megmerítkezett. Ugyanebben a filmben egy orgazmust mímelt, premier plánban hozott arccal. A negatív kritikák és a puritánok felháborodása ellenére a filmnek nagy sikere volt azokban az országokban, ahol nem cenzúrázták.

Hedy Lamarrnak is hosszú, ám Audrey Munsonnál sokkal sikeresebb élet adott meg. 2000-ben halt meg, 86 éves korában. A színésznő nemcsak azt bizonyította be, hogy van színészi tehetsége, hanem mérnök és nagy feltaláló is volt. Egy olyan titkos kommunikációs rendszert talált fel, amely lerakta az alapjait annak a technológiának, amelyet olyan drótnélküli kommunikációkhoz használnak, mint a mobil telefonok, a GPS vagy a wifi.Ami pedig az erotikát illeti, Hedy Lamarr utólag jót mosolyoghatott saját korán, miután felbukkantak a filmvásznon Jancsó, Pasolini, Bertolucci, John Boorman és sokan mások hol szimbolikus, hol nagyon is naturális tevékenységű csupasz nőalakjai...