Kevés a föld, de nem biztos, hogy a jövőben szükség lesz rá a növénytermesztésnél. Ezt a megoldást tökéletesítik a szakemberek, hogy megoldódjon a fogyatkozó források problémája.

Nehéz elképzelni, pedig nagyon régi technika, tulajdonképpen az üvegházi kultúra egyik formája, amellyel főként paradicsomot, uborkát, paprikát, epret, salátát és nagylevelű és virágú zöldségeket termelnek. Mivel a planétának szembe kell néznie a klímaváltozással, a népesség szaporodásával és a növekvő szennyezettséggel, a földön kívüli termesztés jó elképzelés lehet.

Már az ókoriak is próbálkoztak vele, valószínűleg éppen a városi lakosság számának növekedése és a szállítási nehézségek miatt. Ilyenek voltak a babilóniai függőkertek, a homokon való termesztés az antik Egyiptomban, tutajon Kínában, vagy Mexikóban az aztékok úszó szigetei.

De hogyan lehet föld nélkül termeszteni?

Hogy éljenek, a növényeknek 17 alapvető ásványra van szükségük. Ezek között van a szén, a hidrogén és az oxigén, amit megtalálnak a vízben és a levegőben. Elég nekik fényt adni és ezeket az anyagokat a szükséges mennyiségben és növekedésük biztosítva van. - mondják a szakértők a Crea-nál az olasz Mezőgazdasági Kutatás- és Agrárgazdasági Elemző Tanácsnál, ahol évek óta kísérleteznek a földnélküli kultúrával. Tapasztalatuk szerint az úgynevezett zárt ciklusban a víz és a hozzáadott anyagok nem vesznek el, azokat újra fel lehet használni, a víz 50 %-át meg lehet takarítani és nincs szükség az egészségre többnyire káros talajjavítókra.

A hollandok megértették, hogy ez mennyire jó módszer, az üvegházak 90 %-ában ez a zárt ciklusú termesztés folyik a helyi normatíva szerint, amely a vízzel és a tápláló anyagokkal való takarékoskodást írja elő.

A módszer előnye az is, hogy az így termesztett növényről a tulajdonosa pontosan tudja, hogy mivel táplálták és garanciát tud adni róla. A termesztési ciklus sokkal rövidebb és a termék minősége is jobb, mert korrektül, kiegyensúlyozottan van táplálva. Ami egyelőre gátolja a széles körben való elterjedést, az az ár, mivel a beruházás, az üvegházi struktúra kiépítésével együtt magasabb, mint a hagyományos termesztésnél, de a megtérülés után a haszon 15-20 %-kal nagyobb.

Sok még a dezinformáció is körülötte és nincs elég jól felkészült szakember. Pedig az olasz kutatók az elmúlt húsz évben négyszer többet publikáltak róla, mint, például, a hollandok, csak az amerikaiak és a japánok tettek többet a módszer terjesztéséért.

A terjedésének egy másik akadálya kulturális jellegű. Az emberek azt gondolják, hogy nem természetes eljárásról van szó, ezért a termék minősége rosszabb.

Az északi országok közben már azt igénylik, hogy a föld nélkül termesztett növényeket is ismerjék el biológiainak, mint az Egyesült Államokban.

Igaz, hogy még nem lehet mindent így termeszteni, de ez a jövő mezőgazdasága, nem véletlen, hogy már kísérleteznek vele a világűrben is.