Salah Abdeslamot a média nagy csinnadrattája mellett adták át a francia hatóságoknak. Gaspard Koenig francia filozófus, a Génération Libre think-tank elnöke szerint a dzsihadistákat a legjobban azzal lehetne büntetni, ha meghagynák őket a névtelenségben.
Koenig így írt a Le Figaróban: „Ismerjük a nevüket, az arcukat, a címüket, a szokásaikat. Az újságok portrékat készítenek róluk, meginterjúvolják nagyanyjukat, gyerekkori barátjukat, idézik Szíriában maradt feleségüket, aki büszke rájuk. A terroristák sztárok lettek. A rossz sztárjai, mégis sztárok. A közösségi honlapok munkája, a köztársasági elnök könyörgése ellenére ki ismeri az áldozatokat?
Amikor megnevezzük őket, egyfajta dicsfényt kölcsönözünk a terroristáknak. Ugyanolyant, mint Hérosztrátosznak, a kr.e. 4. században élt görög gonosztevőnek, aki Epheszoszban felgyújtotta Artemisz templomát, az ókori világ hét csodájának egyikét, csak azért, hogy híres legyen. Az utókor elfelejtette az építész nevét, a papokat, a hívekét, sőt, már-már az istennőjét is, de a gyújtogatóét megjegyezték.
Kétségtelen, hogy Hérosztrátosz elérte a célját. Jean-Paul Sartre is írt erről a témáról egy novellát A fal című novelláskötetében. Elképzelte ennek egy mai változatát: Paul Hilbert, egy besavanyodott félénk kis alkalmazott tömeggyilkos akart lenni. „Mindig nálam volt a revolverem. Figyeltem az emberek hátát, és a járásukból következtettem, hogyan esnek el, amikor rájuk lövök. Láttam magam, amint lövök. Úgy szedtem le őket, mint a verebeket, egymásra estek, a többiek meg pánikban bemenekültek a színházba, betörve annak ajtaját.” Mint a Bataclanban!
Paul Hibert előre élvezte a gyilkosságokat, amelyek elhozzák számára a dicsőséget, a tökéletes kielégültséget. „Egy napon, szomorú életem végén felrobbantom magam, megvilágítom a világot a magnézium fényhez hasonló erős, heves lánggal” – mondta. Az újságok tele lesznek a nevével és gondoskodott arról, hogy fennmaradjon a kollektív emlékezetben azzal, hogy megírtam minden francia akadémikusnak.
A legjobb mód megbüntetni a Hérosztrátoszokat, a Hilberteket és a dzsihadistákat meghagyni őket a névtelenségben.
Egyébként ezt akarták az epheszosziak is, aki törvénnyel törölték el a nevét, aztán jött egy történész, Theopomposz, aki gondoskodott a gyújtogató örökkévalóságáról. Kedves újságíró, blogger, twitterező barátaim, örök kíváncsiak! Tanuljunk hibáinkból, ne dicsőítsük ellenségeinket? Nevezzük őket 1., 2., 3. terroristáknak. Adjunk nekik nevetséges neveket, ne tiszteljük meg őket a hírnévvel” – figyelmeztet Koenig.
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
