Ha meg tudnánk figyelni a Föld forgását, észrevennénk, hogy billeg és megugrik. Ehhez a természetes ingadozáshoz járulnak újabban olyanok is, amelyeket a felmelegedés okoz. A Sarkokon olvadó jegek, a csökkenő vizek a Földön megváltoztatják tömegének eloszlását, változást idéznek elő a forgásában, mint ahogy egy felemelt kar vagy láb megváltoztatja a korcsolyázást.
A klímaváltozás enyhén szólva megváltoztatja a Föld tengelyét. Az Északi-sark, amely az egész 20. században Kanada felé hajlott, 2003-tól megfordította irányát és meg is gyorsította, 17 m-re hajlik el évente Anglia irányába. Nincs ennek semmi kockázata. A Föld olyan, mint egy kerékpár, a mozgás egyensúlyban tartja. A Sarkok migrációja nem tart a végtelenségig, azért sem, mert a tényezők, amelyek befolyásolják a tengelyeltérést, számtalanok. Ilyenek az erős földrengések, vulkánkitörések, lemezelmozdulások. Csupán a GPS pontosságát befolyásolja – állítják a trieszti oceanográfiai és geofizikai kísérleti intézet kutatói, akik a Grace műhold adatait használták fel, amelyek 2003-tól mérték a Föld tömegét. Kiderítették, hogy a vizek elhelyezkedésének változása tökéletes magyarázatot ad a Föld tengelyének változására.
Grönlandon évente 278 trillió kg jég olvad fel. Ez egyenlő egymilliárd kamion rakományával. A nyugati Déli-sark évente 172 trillió kg súly veszít el, miközben a keleti rész gyarapodik a közelmúltban erősödő havazások révén (80 trillió kg).
A NASA kutatói a tengelyeltolódás másik okát vizsgálva megállapították, hogy a szárazság miatt évente 590 trillió kg vizet veszít a Föld, elsősorban az indiai szubkontinensen és a Kászpi-tenger vidékén.
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.