Louis de Funés bronzszobrot kapott Saint-Tropez-ban, ahol június utolsó napjaiban nyitották meg a Csendőrség Filmmúzeumát. A francia Riviéra egykori kis halászfaluja jól tudja, hogy mit köszönhet a folyamatosan nyüzsgő, utánozhatatlan gesztusaival intézkedő Ludovic Cruchot törzsőrmesternek (magyar változatban Lütyőnek), és lelkes, ám hozzá hasonlóan kétbalkezes csendőrrajának.
Mint Gwenaelle Van Bustsele asszony, a múzeum kurátora, a Le Figarónak elmondta, a múzeum ötletét az adta, hogy ma, szerte a világon, ha Saint-Tropez nevét kiejtik, mindenkinek a legendás csendőr jut eszébe, ezért a mozi mítoszainak kedvelői minden bizonnyal elzarándokolnak az emlékházhoz. Az épület 1789 és 2003 között valóban a csendőrségé volt, és itt forgatták Jean Girault filmjeit. De azért azt sem szabad elfelejteni, hogy ugyancsak Saint Tropez-hoz kötődik az 1950-es évek nagy francia botrányfilmje, Roger Vadim ..És az isten megteremtette az asszonyt című alkotása, amely a maga korában merész jeleneteivel szex-szimbólummá tette Brigitte Bardot-t. 1969-ben pedig egy nem kevésbé híres lélektani krimit forgattak Saint-Tropezben, A medencét, Jacques Deray rendezésében, Alain Delonnal és Romy Schneiderrel a főszerepekben. Róluk is megemlékezik a múzeum.
A látogatók megismerkedhetnek a Saint-Tropez-i csendőrség és az épület történetével, és a helyhez kötődő filmekkel. Az épületben rekonstruálták a Gerber, azaz Gabaj adjutáns (Michel Galabru) irodáját. Funés-Cruchot szobra vezeti be azt a részt, amelyet teljes egészében a legendás csapatnak szenteltek. Láthatók itt fotók, feljegyzések, naplók a forgatásokról, részletek a filmekből. A múzeum egyik szenzációja az utolsó tervezett Csendőr-filmnek, A Csendőr és a Császárnak a forgatókönyve. Ez lett volna a 7. film, amelyben Cruchot-ék I. Napóleon császár tanácsadói lesznek, ezt azonban Funés 1983-ban bekövetkezett halála miatt már nem tudták elkészíteni.
Louis de Funés és a nemcsak vígjátékokban, hanem drámákban és krimikben is kiváló Galabru mellett állandó szereplője volt a Csendőr-filmeknek Jean Lefebvre, aki olyan további vígjátékokban aratott nagy sikert a maga „megvert kutya” arcával, mint a Hová tűnt a 7. század?, a Hajrá, franciák!, vagy az Egy bolond Párizsban. Ő volt Fougasse, azaz Fütyesz csendőr. Egy komikuspár is velük tartott, akiket Gross-Modo néven emlegettek: Guy Grosso volt Tricard, avagy Agykár, Michel Modo pedig Berlicot (Beléndek), a csapat hatodik tagja pedig az együgyű tekintetű Merlot (Pacuha) volt, akit Christian Marin személyesítette meg. Már egyikük sincsen az élők sorában. Az utolsó „kulcszereplő” Claude Gensac, aki Mme. Cruchot-t, a kardos Josephát alakította négy csendőrfilmben, és további hat filmben játszotta Funés feleségét….
Közben a Le Figaro arról is beszámolt, hogy veszélybe került a clermont-i kastélyban berendezett Louis de Funés-múzeum. A kastély egykor a nagy komikusé volt, itt hódolt kedvenc passziójának, a rózsakertészkedésnek. A patinás épületet azonban a család 30 évvel ezelőtt, Funés halála után eladta, és most az új tulajdonos is túl akar adni rajta.
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
KDNP a selejtek gyűjtőhelye 2016.07.06. 06:08:25
Göbölyös N. László 2016.07.06. 07:42:29