Mint Claude Monet idejében, aki 1888-tól, 48 évvel később bekövetkezett haláláig élt és festett Giverny-ben, a 33 virágágyásra osztott kert mindegyike egy színt képvisel és áprilistól novemberig pompázik. Nyáron a központi sort sarkantyúvirágok borítják.

Ezt azt állandó virágzást az impresszionizmus atyja akarta. Elbűvölte az évszakok és a Nap járása szerint váltakozó fény a különböző színű virágokon.

„Vannak erősebb időszakok és átmeneti, csendesebb periódusok, mint a zenében” – mondja James Priest főkertész, aki 2011 óta uralkodik másik nyolc kertésszel egyetemben ezen a virágszimfónián.

Jelenleg a pipacsok uralják a terepet. Élénk piros színükkel sokszor megihlették Monet-t is. Nemsokára átadják a helyet a dáliáknak, a napraforgóknak…

„Amióta itt dolgozom, arra törekszem, hogy olyanná varázsoljam újra a kertet, mint Monet idejében volt. A képeire és fotókra alapozok, és arra, amit fia és életrajzírója, Gustave Geffroy írtak. Átrendezem a növényeket, és fokozatosan kiiktatom azokat, amelyek megtörik a harmóniát olyan színfoltokkal, amelyek nem illenek oda. Például egy sárga rózsát a piros virágok között” – magyarázza a főkertész a Le Figarónak. Priest megszűntette például az apró növényeket, amelyek alig látszottak.  „Nem lehetett őket látni, holott az impresszionizmust távolságból kell nézni, testes, egyszerű, nagy virágokra van szükség!”

A festő állandóan kereste az újdonságokat. Megnézte a botanikai kiállításokat és ritka növényeket hozatott egzotikus tájakról. Például bokron termő bazsarózsát japán barátjától, Matszukata Kodzsurótól.

A kertben az egyszerűsítés a szabály. Kiiktatták a „türelmetlenségnek” nevezett begóniát és helyébe azáleát, kaméliát és rododendront ültettek. És természetesen megcsodálható a kerti tó, miként a Monet által halhatatlanná tett vízi liliomok is.

Nehéz elképzelni, hogy a házat és a két, egyaránt egy hektáros kertet, amelyeket olyan hírességek látogattak annak idején, mint Auguste Renoir, Sacha Guitry vagy Georges Clémenceau, Monet halála után ebek harmincadjára került. Az 1970-es évek végén a francia Szépművészeti Akadémia, amely festő utolsó fiának halála után megörökölte, felfogadott két kertészt és a restaurálás elkezdődött. A kertet 1980-ban nyitották meg a nagyközönség előtt. A múlt évben Giverny-nek, ennek a kis 500 lelkes falunak 631 ezer látogatója volt. „A kert láttán sokan könnyeznek” – jegyzi meg a főkertész.