A csillagászok a Holdat évtizedekig száraz, víz nélküli égitestnek tekintették. Nemrég új eszközökkel újra megvizsgálták az Apollo-misszió során lehozott mintákat és víznyomokat találtak bennük.
A tanulmányban, amelyet a Nature Communications jelentetett meg, az angliai Open University kutató magyarázzák el, hogyan és mikor kerülhetett a víz a Hold szikláiba. Nem folyó vízről van szó, tavakról vagy folyókról, mint a Földön, hanem a sziklákba zárt molekulákról. Az atmoszféra hiánya, és a Hold felszínén végbe menő nagy hőváltozások miatt a víz jelenléte, ahogy a Földön ismerjük, gyakorlatilag lehetetlen.
A planetológusok szerint a Hold a Föld és egy Mars-méretű bolygó összeütközése nyomán alakult ki. A Hold akkor izzó planéta volt, amelyet magmák óceánja borított. Ezek megszilárdultak a sziklákban, így keletkeztek a ma látható Hold-tengerek.
A sziklákban lévő víz eredetéről viták folynak. Egyesek szerint Nap-eredete” is lehet, mivel a Nap-szél, az ionok, köztük a hidrogén állandó áramlása bombázza naprendszerünk minden bolygóját és elegyedve a Hold-sziklák molekuláival, létrehozta a vízmolekulákat. Egy másik feltételezés szerint a víz jelen volt már a Hold kialakulása kezdetén.
A tudományos közösség nagy része azonban meg volt győződve arról, hogy üstökösök és aszteroidok becsapódása van a víz eredeténél. Ez később következett be, amikor a Hold felszíne már megkeményedett, vagy kialakulásának első fázisaiban, vagy amikor még magma borította.
Az új kutatás azt is kiderítette, hogy ez 4,5 milliárd évvel ezelőtt történt, és 200 millió évig tartott, amíg a Holdat még magma borította.
A kutatók olyan módszert alkalmaztak, amelyben a Hold-minták numerikus modelljeit és izotópos méréseit használták. Ezek ki tudták mutatni, hogy az aszteroidák egy különleges fajtája, a karbonát-kondritok szállították a víz 80%-át, és 20%-át viszont az üstökösök.
A víz jelenléte a Naprendszer más bolygóin holdjaikon fontos téma az űrkutatásban, mivel a víz az élet alapvető eleme. „Lehet, hogy más planétákon kialakult az életnek olyan formája, mint amilyen a mi Földünkön. Keresése az Európai Űrügynökség Moon Base programjának része, bár az igazi cél nem tudományos jellegű, hanem a ritka fémek keresése, gyűjtése és felhasználása” – mondta Ezio Bussoletti, a nápolyi Partenope egyetem űrtechnológiai szakértője a La Repubblicának.
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.