„Elég volt az adósság rögeszméjével küzdő Európából. A Brexit megmutatta, hogy ez az Európa csődöt mondott. De van egy másik Európa, amely alulról kiindulva célozza meg a fejlődést, egy szociális és együttműködő gazdaságra összpontosít, amely képes javítani mindenkinek az életminőségén” – jelentette ki Jeremy Rifkin, a „harmadik ipari forradalom” teoretikusa, aki Prágában tartott előadást a régiók csúcsán a fenntarthatóságról.

Rifkint a La Repubblica kérdezte.

-Ön környezetről és innovációról beszél, amikor van egy ezzel ellentétes tendencia: van, aki vissza akar térni a múltba, le akarja zárni a határokat, falakat akar emelni.

-Ez egy reakció, amely Európa elbürokratizálódásából ered és téves prioritásokhoz vezet. Az uralkodó neoliberalizmusról át kell lépni a minőségi paraméterekre: az iskolarendszer javítására, hatékonyabb egészségügyre, a környezetvédelemre. Szociális csomagra van szükség a fiskális csomag helyett.

-A minőség javításához beruházásra  van szükség. Meg lehet ezt tenni az adósság növelése nélkül?

-A fő adósságunk a jövő generációja felé van, akiktől elraboljuk a bolygó egyensúlyát, a túlélésükhöz szükséges feltételeket. Ezenkívül Európában a hanyatló második ipari forradalom kiadásai évente kb. 750 milliárd euróra emelkednek. Elég lenne ennek egy részét a nullába kerülő innovációba fektetni, hogy beinduljon egy erős fejlődés.

-Milyen irányba?

-A kommunikáció, a megújuló energiák, az új mobilitás interjet irányába. A digitálisra való összpontosítással óriási összegeket lehet megtakarítani a szolgáltatások javításával. Ez a vonal beindult Európa több zónájában és most először az európai régiók csúcsán is központi helyet kapott. Aki Nagy-Britanniában a kilépésre szavazott, attól félt sok esetben, hogy elveszti a munkáját az innovációk miatt. De most már kezd rájönni arra, hogy tévedett. Az elbocsátások akkor jönnek, amikor régi termékeket és szolgáltatásokat kínálnak, és amikor a helyi szellem hálóból lövészárokká válik. Vegyük például a házakart, amelyek gyakran energetikai szűrők. Ha hatékonyságba és megújulókba ruháznak be, a kiadás nagyon hamar megtérül. Egy épületet lényegében extrapénz nélkül is lehet kezelni, vagy azzal, amit megtakarítanak. És ez sok területen érvényes.

-És az okosvárosokkal kapcsolatos javaslata?

-A világban 7 ezer olyan város van, amely csatlakozott az energiafogyasztás és a pazarlás csökkentésének programjához, amely javítja a környezet minőségét és a polgárok életszínvonalát. Ez az egyetlen út, mert a régi gazdaság megbukott. A gazdasági és szociális válság, amelyben vagyunk, ezt jól mutatja.

-Gondolja, hogy meg tudja győzni azokat is, akik prioritásnak tekintik a falak építését a menekültek ellen?

-Ezek gyakran a munka elvesztésével kapcsolatos félelmek. Az újonnan jötteket konkurensnek tekintik. De a megújuló alapok, a hatékonyság, az okosvárosok gazdasági növeli a foglalkoztatottságot. Új munkahelyek jönnek létre, munkahelyek milliói és az egészséges gazdaság lecsökkenti a szociális feszültségeket.