Írolvasgondol

„Nagymama. A szó félelmet kelt. Pedig inkább örülni kellene, mert az unoka is az ember része”. Ornella Muti, vagyis igazi nevén Francesca Rivelli, aki szereti, ha így szólítják, jót nevet állapotán. Lányának, Carolinának nemrég született meg kislánya, Giulia. „Már korábban is nagymama voltam, amikor Naikének megszületett Akash, aki ma már nagy, de nem mondtam meg, mert akkor nekem is voltak kis gyerekeim, és nem akartam senkit sem féltékennyé tenni. Ráadásul fiatal voltam, elfoglalt a munka, a magánéleti kapcsolatok. Most kitombolhatom magam” – mondta a gyönyörű színésznő a La Repubblicának.

A 60 éves, csodálatos macskaszemeivel ma is igéző Muti koránál 20 évvel fiatalabbnak látszik, és hamarosan látható lesz a RAI Szirének című sorozatában, egy szentimentális fantázia-komédiában, amelyet Nápolyban forgattak.

A művésznő néhány hete kapott életmű-díjat a Social World filmfesztiválon.

-Francesca, milyen lesz az Ön szirénje?

-Szirén nagynéni leszek. Boldog vagyok, mert Nápoly olyan nekem, mintha az otthonom lenne. Apám nápolyi volt. Gyűlölöm és szeretem ezt a várost, vannak lélegzetelállító részei és szörnyűségei is. A Szirének csodálatos történet. Vegyíti a való életet a fantáziával és a parancsoló tengeri teremtményeknek háló, üzenetet is lehet közvetíteni.

-Milyent?

-Nem lenne jobb és humánusabb olyan társadalomban élni, ahol a nők parancsolnak? A tengeri birodalomban a szirének döntenek, ezért a triton a szárazföldre megy, ahol a hatalom a férfiak kezébe nvan, és elmegyünk megkeresni őt.

-Milyen a viszonya a férfiakhoz?

-Hosszú ideig azt hittem, hogy olyanok, mint mi, de másfájta állatok. Ha az ember megérti őket, bizonyos hibákat nem követ el. Ők viszont ismernek bennünket, és ebből profitálnak is.

-Erről meg van győződve?

-Hát, néha valóban nem értenek semmit, de néhányan megpróbálják. Magam körül látok olyan férfiakat, akiket elnyomnak a nők.

-Nehéz Mutit meghódítani?

-Mint az általam ismert többi nőt, gondolom. A férfi ego jobban stimulált vagy rémült, nem tudom, a gondolatra, hogy meghódítsa a nőt. De utána tudni kell bánni vele. Én nem vagyok könnyű eset. A történetek befejeződnek, , az igazság, hogy a férfiak, olyanok, amilyeneknek mutatják magukat, mi vagyunk azok, akik ezt nem látjuk és romantikázunk. Nem lehet őket megváltoztatni.

-Valakinek sikerült Önt megváltoztatni?

-Tréfál? Lázadó vagyok, a szabadság minden. Ha olyan természetesen élnénk, mint az állatok, boldogabbak lennénk. Álarcot viselünk. Anyaként szabadoknak hagytam a gyerekeimet. Boldogoknak kell lenniük és tudniuk kell, hogy én vagyok a kikötő, aki befogadja őket, ha az árboc eltörik. Sokan bírálnak Naike miatt, de vigyázzon, aki bántja. Jobban szeretem őt, aki szűrő nélkül él, szemben sok képmutatóval.

-Nem nehéz az Ön lányának lenni?

-Mindenki összehasonlít, azt szokták mondani, jobb, mint a lány. Ez abszurd. A küllemében nincs érdemem, anyámra hasonlít. Ítéljenek meg annak alapján, amit csinálok.

-Hogyan nő fel az ember, ha mindenki figyeli?

-Tizennégy éves koromban, amikor kezdtem, nem fogtam fel. Később nehéz teher volt, tetszett adolog, de félénk voltam. Aztán rájöttem, hogy szerencsém van. Empatikus vagyok, két perc alatt tudom, ki áll előttem.

-Sok rendezővel dolgozott. Kitől kapta a legtöbbet?

-Ferreritől és Monicellitől. Mario szokta mondani: „Szépségem, ébredj!”. Annak idején gyűlöltem őket. Túl erősek, túl intelligensek voltak. Adtak egy pofont, hogy felrázzanak, hogy tudatosabbá váljak. De akkor buta voltam, nem értettem.

-És felébredt?

-Megtettem az utamat, de a Halak jegyében születtem. Romantikus vagyok, nem túl realista. aztán cserélődnek a szerepet és nehezen tudatosul az emberben, hogy ki írt szerepeket a korombeli színésznőknek?

-A kor problémát okoz?

-Nem törődöm vele. Nyugtalan vagyok a macskáim miatt, mert megöregedtek, nem magam miatt. Elértem egy kort, de a fejem ugyanaz maradt. A magam módján akarom élni az életet. Nem bocsátanám meg magamnak, ha eltűrtem volna a társadalom nyomását.