Pascale Senk, pszichológiára szakosodott újságírónőnek most jelent meg A haiku-hatás című könyve, amelyben a japán hagyományos verselések jótékony hatásait taglalja.
A Le Figaro munkatársa 10 évvel ezelőtt fedezte fel ezeket a 5-7-5 szótagú háromsoros verseket, amelyeket a pillanatnak és a természetnek szentelnek.
-Könyvében azt írja, hogy a haiku növeli az emberben az érzést, hogy létezik. Mit ért ezalatt?
-A haiku a pillanatot ünnepli, amely hat ránk, a mindennapok kis dolgait. Aki szeret haikut írni, az jobban figyel arra, amit lát. Ez a meditáció aktív formája, amely igényli, hogy odafigyeljenek környezetünkre és a hatásra, amelyet ránk gyakorol.
-Ön egy fejezetben még gyógyító hatásról is ír.
-Robert Epstein amerikai pszichoterapeuta, aki haikukat ír, alkalmazza azokat a klinikai gyakorlatában. Idézem: „A haiku kapcsolatot teremt az intuícióval, amit a prereflexív ismert formájának tekintek, megvilágítja az érzelmet és lehetővé teszi, hogy megszabaduljunk a haragtól, a félelemtől, a szomorúságtól.” Amikor haikut írunk egy eseményről, amely megragadott bennünket, amikor gondolkodunk, hogyan fogalmazzuk meg, bizonyos távolságról nézzük és ez jó hatással van ránk. Ezt magamon is tapasztaltam veszekedések, gyász alkalmával.
-Ön kapcsolatba hozza a pozitív pszichológiával is.
-A pozitív pszichológia a hála köré összpontosul. A nap legjobb eseményét ünnepli. A haiku is ilyen. Mindennapok írok azokról az apró eseményekről, amelyek pozitívan hatottak rám.
-Ki profitálhat belőlük?
-Mindenki. Ezt a gyakorlatot ajánlják a vállalatok csapatainak, az idős emberek klubjainak. Náluk egy boldog emlékről írnak haikut. Ha csoportban olvassák fel, megindíthat egy beszélgetést az életükre ható valamilyen szép eseményről. A gyerekeknél óriási eszköz arra, hogy maguk köré nézzenek, kis dolgokat észrevegyenek az iskolába vezető úton és ne csak a képernyő bűvöletében éljenek.
-Milyen kritériumokat kell betartani?
-Nem szükséges hozzá írói tehetség, elég a megfigyelőképesség, és a távolságtartás, mint a fotósnak. A jó haiku nem a szavakból indul ki, hanem a helyzetből. Kerülni kell benne a metaforákat, az összehasonlításokat, a jelzőket. Ez az egyszerűség dicsérete.
-Nem divatról van szó?
-A 17. század óta létezik. Költők és zen buddhista szerzetesek találták ki. Korunkban talán azért virágzik, mert az információk ellepnek bennünket és örülünk egy kis szünetnek. Másrészt mindenki művelheti.
-Mit javasol azoknak, akik egyáltalán nem értenek hozzá?
-Olvassanak klasszikusokat. És sok blog is van ebben a témában, valamint sok műhely.
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
