Ötven évvel ezelőtt még szinte elképzelhetetlen volt, hogy egy pápa interjút adjon egy világi napilapnak. A Szentszék azóta felfedezte a médiát – különösen II. János Pál élt vele – az amúgy is rendkívül kommunikatív Ferenc pápa esetében pedig már senki sem lepődik meg azon, hogy a katolikus egyházfő a Corriere della Sera újságírójával társalog.
-Mi a különbség egy szentbeszéd és egy konferencia között?
-A szentbeszéd Isten igéjének hirdetése, a konferencia Isten igéjének megmagyarázása. A szentbeszéd a kinyilatkoztatás, az angyalszerep, a konferencia a doktorszerep.
-Mit jelent az Ön számára a szentbeszéd? Mi a Pásztor helyes magatartása?
-Ez a pásztori léttel függ össze, az őt hallgató emberek közösségével. A pásztor imájával és Isten igéjével. Ha ezek a dolgok hiányoznak, a szentbeszéd mint olyan nem szentbeszéd.
-Hogyan készíti elő a Szent Márta-szentbeszédeket? Honnan jönnek ezek a szavak?
-Az előző napon fogok hozzá. Az előző napon, délben. Elolvasom a másnapi szövegeket, és általában kettőből választok ki egyet. Aztán a kiválasztott részt hangosan elolvasom. Szükségem van arra, hogy halljam a hangot, meghallgassam a szavakat, amelyeket használni fogok, amelyek a legjobbak megragadnak. Kis körökkel jelölöm meg ezeket a szavakat. A nap többi részében a szavak jönnek, mennek, miközben teszem, amit tennem kell: meditálok, gondolkodom, ízlelgetem a dolgokat…vannak azonban napok, amikor este lesz és nem jut eszembe semmi. Fogalmam sincs, hogy mit mondok másnap. Akkor azt teszem, amit Szent Ignác mond: alszom rá egyet, és amikor felébredek, azonnal jön az ihlet. Jönnek a megfelelő dolgok, néha erősek, néha gyengébbek.
(A pápa hangsúlyozza: az, hogy papír nélkül beszél, nem jeleni, hogy nem kell rákészülnie. Még egy rövid szentbeszéd is igényli a spirituális felkészülést, az áttekintést).
-Regények, versek olvasása segíthet-e a prédikációban? Hogyan? Úgy tűnik, mintha Önnek költői és populáris nyelvezete lenne…
-Igen, sokat segít. Dosztojevszkij sokat segített, például amikor a Karamazov-testvérekben elmeséli, hogy egy alig nyolcéves gyerek, egy szolgáló fia eltalálta kővel a gazda egyik kutyájának a lábát, és a gazda ezért ellene ingerelte az összes kutyát. A fiú futott, megpróbált elmenekülni a falka dühétől, de azok szétmarcangolták a gazda elégedett és az anyja kétségbeesett szeme előtt. Aztán ott van A feljegyzések az egérlyukból. Valóságos gyöngyszem. De a költészet is sok ihletet ad. Nino Costa nagyon kedves számomra. A Rassa nostranát azoknak a piemontiaknak ajánlotta, akik Olaszországtól távol dolgoztak és Argentínában elhunyt apjának, aki a munkanélküliség elől emigrált. Idéztem néhányszor Dantét, természetesen a Szűz Mária iránti szeretetét, de a Paolo és Francescát is. Látja: a regény, az irodalom olvas az ember szívében, segít megérteni a vágyat, a nyomorúságot. A Jegyesekből Cristoforót idéztem.
Van egy szó, amellyel nagyon rosszul bánnak. Sokat beszélnek populizmusról, populista politikáról, populista programról, de ez tévedés. A nép (olaszul: popolo) mítikai és történelmi kategória. A nép egy folyamatban alakul ki, közös cél vagy program vállalásával. A történelem generációk folyamatából épül fel, amelyek egymást követik a népen belül. Mítoszra van szükség a nép megértéséhez. Amikor magyarázod, hogy mi a nép, logikai kategóriákat használsz, mert ezek szükségesek a megértéséhez. De azzal nem magyarázod meg a néphez való tartozást. A nép szóban van valami több, amit nem lehet logikai módon megmagyarázni….
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.