Az Északi-sark olvadó jégtakarójának visszaállítására az arizonai egyetem kutatói találtak egy költséges, de használhatónak látszó lehetőséget.

Az Északi-sark helyzetét joggal nevezik nyugtalanítónak. Tavaly novemberben az átlag hőmérséklet 20%-kal melegebb volt  a normálisnál. A jéggel borított terület már csak 14,28 millió km², február hónapban ez a legkevesebb 38 éve óta, amikortól műholdas adatok állnak rendelkezésre. Steven Desch fizikus és az arizonai egyetem kutató csoportja mentési tervet dolgozott ki, amely az Earth’s Future című tudományos lap januári számában jelent meg. Az elképzelés egyszerű: mesterségesen visszaállítani a sarki jégtakarót. megvalósítása annál nehezebb.

A kutatók szerint bójákra helyezett  szélerőművek által fejlesztett energiával hajtott szivattyúk a tenger mélyéről hideg vizet hoznának a felszínre, és ezt lövellnék ki a megmaradt, elvékonyodott jégpáncélra, amelyet egy méterrel meg lehetne ezzel a módszerrel vastagítani. Ez nem elhanyagolható mennyiség, mivel jelenleg nem haladja meg a 2-3 métert.

Desch szerint tízmillió ilyen szivattyút helyeznének el az óceán 10%-ára, hogy a jégtakaró visszanyerje 15 évvel ezelőtti állapotát. A New York Post számításai szerint ez nem kevesebb, mint évi 10 millió tonna acél felhasználását jelentené, ami az évi amerikai acéltermelés kb. 1/8 részét tenné ki.

A kutatók szerint a szivattyúk elkészítése és felállítása kb. 500 milliárd dollárba kerülne 10 évre, ami kétségessé teszi a terv kivitelezhetőségét. Julienne Stroeve, az amerikai hó. és jégkutató központ munkatársa hangot is adott kételyeinek a CNN-ben, mert az Északi-sarktól délebbre fekvő területekről a meleg levegőt az atmoszférikus és óceáni áramlások északi felé viszik és ezt az ellenhatást nem tudnák kiküszöbölni.

Mindazonáltal a szélszivattyú prototípusa a tervek szerint már az év végén elkészül.