A legújabb kutatások szerint a 3. - 4.század között született meg a 0, vagyis öt évszázaddal korábban, mint ahogy eddig a tudósok hitték.
Az oxfordi egyetem kutatói radiokarbonnal újra megvizsgálták azt a régi kéziratot, amelyet 1881-ben talált Bakshali indiai helység lakosa: a kézirat 70 darab nyírfakéregből áll és több száz nullát tartalmaz. A kutatók szerint olyan számtani műveletek részei voltak, amelyeket a Selyemút kereskedői használtak.
A kéziratot Rudolf Hoemle vásárolta meg, aki 1902-ben átadta azt az angliai Bodleiane múzeumnak.
Ma az új elemzés szerint a mai nulla legrégibb eredetének bizonyítéka. Marcus Du Sautoy oxfordi professzor hívta fel a figyelmet arra, hogy a nulla ma már megszokott szám, de ez nem volt mindig így.
A szanszkrit nyelven írt szöveg három különböző időben született: 224-383, 680 és 779, valamint 885-993 között. Kérdés, hogy miként rakták össze az egyes részeket. Korábban azt hitték, hogy az összes a 8-12. századból származik.
Nulla eredete körül ma is sok az ellentmondás: Kr.e. 300 körül a babilóniak számrendszerükben dőlt ékkel jelölték a „helyhiányt”, és a közép-amerikai népeknek is megvolt a saját formájuk a nulla fogalmának kifejezésére. A jelenlegi nullát azonban az indiaiak alkalmazták és Brahmagupra csillagász-matematikus volt az els, aki 628-ban tanulmányt írt róla. Du Sautoy szerint „az ázsiai kultúra teremtette meg a nulla használatával az űr, a végtelen kifejezését.”
A dokumentumot a látogatók a londoni Természettudományi Múzeumban az Illuminating India: 5000 years of Science and Innovation című kiállításon tekinthették meg.
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
